Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a szálló por jelenléte, avagy a finomszemcsés szennyezés alapján rangsorolta az európai városokat. Az adatsorból kiderül, hol mennyire tiszta a levegő, ahogyan az is, melyik településen olyan mértékű a légszennyezettség, hogy annak már jelentősen káros egészségügyi következményei lehetnek.
Mire vagy kíváncsi?
A lista: tiszta levegő és légszennyezettség 761 európai városban
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb adatai szerint Európa levegőminősége javul, de az uniós előírások még mindig nem teljesülnek a kontinensen. Például 2022-ben az európai megfigyelőállomások mindössze 2 százaléka regisztrált az uniós éves határértéket meghaladó finomrészecske-koncentrációt. Ugyanakkor szinte minden, városban élő európai polgár (96%) a finomrészecskék (PM2,5) olyan koncentrációjának van kitéve, amely meghaladja a WHO által meghatározott irányadó szintet. (Az Európai Unióban a PM2,5-re nincs hivatalos óránkénti vagy napi határérték; az éves határérték 25 µg/m3. A WHO az egészségre már káros napi határértékként 25 µg/m3-t, éves határértékként pedig 10 µg/m3-t állapított meg.)
Az EEA elemzése arra is rávilágít, hogy az egyes országok és régiók között jelentős különbségek vannak, és a közép- és kelet-európai területeken általánosságban magasabb a szennyezettség szintje. 2022-ben csak Izlandon volt a finomrészecskék koncentrációja alacsonyabb a WHO által meghatározott irányadó szintnél. Az uniós határértéknél magasabb koncentrációkat három uniós tagállamban mértek: Horvátországban, Lengyelországban és Olaszországban. (Az adatok például abban is segíthetnek dönteni a tudatos utazónak, hova utazzon Európában.)
A 20 legjobb levegőjű város Európában
Az említett 761 város teljes listájáról először azokat emeljük ki, ahol a legtisztább a helyzet, ezeket az összes légszennyezettségi mutatót figyelembe véve rangsoroljuk.
Az utolsó oszlopban egyetlen mutatót, a szállópor-koncentráció látható. Ebben az EEA 0–5 közötti értéket tekint jónak, az 5–10 sávba tartozó városokat pedig elfogadhatónak. A 10 és 15 közötti szám közepesnek minősített állapotra utal. 15-ös értéktől rossz, 25-től pedig nagyon rossz a helyzet. És hogy miért érdemes éppen ezt a mutatót figyelni? Kimutatták, hogy ahogy nő a finompor mennyisége, úgy nő a légszennyezés miatt bekövetkező halálozás kockázata is.
| Város | Ország | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|---|
| 1. | Oulu | Finnország | 5 |
| 2. | Jyväskylä | Finnország | 4 |
| 3. | Umeå | Svédország | 3 |
| 4. | Kuopio | Finnország | 4 |
| 5. | Uppsala | Svédország | 4 |
| 6. | Tampere | Finnország | 4 |
| 7. | Örebro | Svédország | 5 |
| 8. | Västerås | Svédország | 5 |
| 9. | Lahti | Finnország | 5 |
| 10. | Tromsø | Norvégia | 5 |
| 11. | Stockholm | Svédország | 5 |
| 12. | Reykjavík | Izland | 4 |
| 13. | Södertälje | Svédország | 5 |
| 14. | Espoo / Esbo | Finnország | 5 |
| 15. | Helsinki | Finnország | 5 |
| 16. | Norrköping | Svédország | 5 |
| 17. | Linköping | Svédország | 5 |
| 18. | Trondheim | Norvégia | 5 |
| 19. | Turku / Åbo | Finnország | 5 |
| 20. | Bergen | Norvég | 5 |
A 20 légszennyezettség szempontjából legrosszabb város Európában
És most következzen a lista vége, azaz azon európai városok listája, ahol nagyon durva szintű a légszennyezettség. Ezekben nem valami egészséges élni.
| Város | Ország | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|---|
| 742. | Sosnowiec | Lengyelország | 20 |
| 743. | Chorzów | Lengyelország | 20 |
| 744. | Pavia | Olaszország | 18 |
| 745. | Athén | Görögország | 18 |
| 746. | Gallarate | Olaszország | 19 |
| 747. | Treviso | Olaszország | 20 |
| 748. | Busto Arsizio | Olaszország | 19 |
| 749. | Velence | Olaszország | 20 |
| 750. | Bergamo | Olaszország | 18 |
| 751. | Saronno | Olaszország | 19 |
| 752. | Torino | Olaszország | 19 |
| 753. | Cremona | Olaszország | 21 |
| 754. | Ioánnina | Görögország | 24 |
| 755. | Verona | Olaszország | 21 |
| 756. | Monza | Olaszország | 20 |
| 757. | Milánó | Olaszország | 19 |
| 758. | Brescia | Olaszország | 21 |
| 759. | Padova | Olaszország | 22 |
| 760. | Vicenza | Olaszország | 23 |
| 761. | Slavonski Brod (Bród) | Horvátország | 25 |
Magyar városok állapota
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében több magyarországi város adatai is szerepelnek. Sajnos egyik sem áll túl jó helyen a légszennyezettségi listán.
| Város | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|
| 399. | Sopron | 10 |
| 497. | Veszprém | 12 |
| 505. | Szombathely | 12 |
| 515. | Kecskemét | 12 |
| 521. | Békéscsaba | 12 |
| 539. | Győr | 13 |
| 551. | Szeged | 13 |
| 556. | Székesfehérvár | 12 |
| 558. | Tatabánya | 13 |
| 570. | Szolnok | 13 |
| 585. | Eger | 14 |
| 586. | Pécs | 13 |
| 590. | Dunaújváros | 13 |
| 608. | Debrecen | 14 |
| 610. | Nyíregyháza | 15 |
| 664. | Budapest | 13 |
| 666. | Miskolc | 16 |
Az európai zöld megállapodás részét képező szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen a finomrészecskék okozta korai halálesetek száma, 2050-re pedig azt a hosszú távú célt tűzi ki, hogy ne legyenek jelentős egészségügyi hatások. Az év elején az európai uniós intézmények megállapodásra jutottak a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek aktualizálására irányuló javaslatról, azzal a céllal, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat jobban hozzáigazítsák a WHO által meghatározott irányadó szintekhez, és elősegítsék a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítását.
Magyarország légszennyezettségi térképe (mindig friss)
A Sensor.Community egy közreműködők által irányított globális hálózat, amely önkéntes tagjai által üzemeltetett érzékelők alapján szabad hozzáférésű környezeti adatokat tesz közzé. A nonprofit platform célja, hogy segítse az embereket a természetes környezet aktuális állapotának megismerésében. Az alább beágyazott, mindig aktualizált adatokat mutató térképükről leolvasható, hogy Magyarország területén hol van tiszta levegő, hol milyen a szálló por – 2,5 mikrométernél kisebb részecskék – jelenléte alapján számított légszennyezettség.
A térkép számítógépen egérrel, mobil képernyőjén pedig ujjal nagyítható, mozgatható.
Érdemes tudni, hogy a hazai nagyvárosokban a részecskeszennyezés fő forrásai a lakossági fűtés és a közlekedés, és persze itt-ott az ipari szennyezés sem mellékes.
Betegségek sora: mennyire és hogyan káros a rossz levegő?
A légszennyezés egészségre gyakorolt hatása sokféle lehet, és függ a szennyező anyag típusától, koncentrációjától, az expozíció időtartamától, valamint az egyén életkorától, egészségi állapotától és genetikai hajlamától.
Bizonyos populációk különösen érzékenyek a légszennyezés hatásaira. A terhesség első tüneteinek jelentkezésétől kezdve a terhes nők és a magzatok is fokozottan érzékenyek a légszennyezésre. Kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettségnek való kitettség növeli a koraszülés, a születési rendellenességek és az alacsony születési súly kockázatát. A fejlődésben lévő szervezetük és légzőrendszerük miatt a gyermekek különösen sebezhetőek a légszennyezéssel szemben. Emellett a gyerekek általában több időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb a valószínűsége, hogy szennyezett levegőt lélegeznek be.
Az idősebb felnőttek szervezete már meglévő betegségekkel, például szív- és érrendszeri betegségekkel és krónikus légzőszervi problémákkal terhelt, ezért érzékenyebbek a légszennyezés káros hatásaira.
Az asztmás, COPD-s, cukorbeteg vagy szívbeteg emberek is különösen érzékenyek lehetnek a légszennyezés hatásaira. Náluk nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos egészségügyi következmények, például akut légzési nehézségek, szívrohamok vagy stroke.
Légzőszervi betegségek, gyengülő tüdő
A légszennyezés legnyilvánvalóbb hatásai a légzőrendszert érintik. A finomrészecskék és a nitrogén-dioxid (NO2) belélegzése irritálhatja a légutakat, gyulladást okozhat, és súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket, mint például az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) és a bronchitist. Kutatások kimutatták, hogy a magas légszennyezettségi szintű területeken élő gyermekeknél nagyobb a valószínűsége az asztma kialakulásának, és a már meglévő tünetek is súlyosabbak lehetnek.
A hosszú távú légszennyezésnek való kitettség csökkentheti a tüdőfunkciót, különösen gyermekek és idősek esetében. Gyermekeknél, akik fejlődésben lévő szervezettel rendelkeznek, a légszennyezés korlátozhatja a tüdő növekedését és fejlődését, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Idősebbeknél a már meglévő tüdőbetegségek súlyosbodhatnak, és a légzőszervi funkciók további romlása következhet be.
Szív- és érrendszeri betegségek
A légszennyezés nemcsak a tüdőt, hanem a szívet és az érrendszert is érinti. A finom részecskék belélegzése szisztémás gyulladást okozhat, amely növeli a véralvadási hajlamot, és hozzájárul a szívbetegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. Ezenkívül a légszennyezés emelheti a vérnyomást, és hosszú távon hozzájárulhat az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásához.
Rák kockázatának növekedése
A légszennyezés számos szennyező anyaga, köztük a finom részecskék és a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), rákkeltő hatásúak. A finom részecskék belélegzése, különösen hosszú távon, növelheti a tüdőrák kockázatát. Ezenkívül egyes tanulmányok összefüggést mutattak ki a légszennyezés és más rákos megbetegedések, például a hólyagrák kialakulása között.
Idegrendszeri hatások
Az utóbbi évek kutatásai arra is rámutattak, hogy a légszennyezés károsíthatja az idegrendszert. A finom részecskék bejuthatnak az agyba, és hozzájárulhatnak a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásához. Az iskolások körében végzett kutatások kimutatták, hogy a magas légszennyezettségű területeken élő gyerekeknél alacsonyabbak az iskolai teljesítmények, ami a légszennyezés agyi hatásainak tudható be.
Endokrin rendszerre gyakorolt hatások
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a légszennyezés endokrin zavarokat is okozhat. Egyes vegyületek, mint például a dioxinok és a PCB-k, hormonális hatásokat fejthetnek ki, amelyek befolyásolhatják az anyagcserét, a reproduktív rendszert és a fejlődést.
Meggyőző adatok: halálosabb a légszennyezés, mint korábban gondolták
Az utóbbi évek finomszemcsés légszennyezéssel kapcsolatos egyik legfontosabb vizsgálatát egy nemzetközi kutatócsoport végezte el, akik 41 olyan követéses vizsgálatot elemeztek, amelyek a finomszemcsés anyagok (PM2.5) okozta halálozást tanulmányozták, és arra jutottak, hogy a levegőben szálló finompor világszerte egyharmaddal több halálesetet okoz, mint amennyit az eddigi becslések alapján feltételeztek.
A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) munkatársa, Mieczyslaw Szyszkowicz vezetésével a kutatók megvizsgálták a világ 16 régiójában mért finomporértékek és az alsó légutak (légcső és tüdő) nem fertőző megbetegedései következtében ott bekövetkező halálozás arányai közti összefüggést. A finompor okozta halálozás kockázatát is megállapították 41 úgynevezett kohorszvizsgálat során. (A kohorszvizsgálat azt méri időbeli utánkövetéssel, hogy a populáció egy feltételezett kockázati tényezőnek kitett csoportjában hányan betegszenek meg az adott időszakban.)
Számításaik szerint az adatgyűjtés évében, azaz 2015-ben világszerte 8,9 millió halálesetet okozott a finompor. Ez 30 százalékkal több, mint az arra az évre a hagyományos becslési módszerek által meghatározott 6,9 millió haláleset.
Hans Concin, a PNAS folyóiratban publikált tanulmány társszerzője kiemelte, hogy korábbi, az Európai Unióban végzett kutatásban már bizonyították, hogy már az európai határérték alatti finompor-koncentráció is növeli a halálozás kockázatát.
Egészségvédelem nagyban és kicsiben, odakint és otthon
Az egyéni és közösségi szintű intézkedések fontosak a légszennyezés csökkentése és az egészség védelme érdekében.
- Politikai és szabályozási intézkedések: A kormányoknak szigorúbb szabályozásokat kell bevezetniük a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, például az ipari kibocsátásokra, a közlekedési kibocsátásokra és a fosszilis tüzelőanyagok használatára vonatkozóan.
- Zöld területek növelése: A zöld területek, például parkok és fák ültetése segíthet a légszennyező anyagok szűrésében és csökkentésében.
- Fenntartható közlekedés előmozdítása: A tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás népszerűsítése, valamint az elektromos járművek használatának ösztönzése csökkentheti a közlekedésből származó légszennyezést.
- Egyéni védekezés: Az érzékeny csoportoknak érdemes figyelemmel kísérniük a légszennyezettségi adatokat, és kerülniük a szabadban végzett tevékenységeket magas szennyezettségi szintek esetén. Légtisztító berendezések használata otthon vagy munkahelyen szintén hasznos lehet.