Van, aki szeret más pénztárcájában turkálni és van, aki nem. De a világ leggazdagabb embereinek listájára még az utóbbi csoportba tartozók is kíváncsiak. Jó hír, hogy nem kell várni az évente megjelenő összesítésekre, létezik olyan lista, ami minden nap az aktuálisan legfrissebb állapotot mutatja.
Mire vagy kíváncsi?
Top 10 és top 500: ők a világ leggazdagabb emberei
A Bloomberg Billionaires Index egy napi frissítésű rangsor, amely a világ leggazdagabb embereinek vagyonát követi nyomon. A Bloomberg hírügynökség által üzemeltetett index az egyes milliárdosok nettó vagyonának alakulását figyeli, és részletes adatokat szolgáltat a gazdagságuk forrásairól. Az indexben szereplő személyek vagyona változhat a tőzsdei mozgások, ingatlanértékek, valamint a különböző vállalati tulajdonrészek értékelése alapján.
Az index a világ különböző iparágainak milliárdosait rangsorolja, beleértve az olyan szektorokat, mint a technológia, pénzügy, ingatlan és energia. Az adatokat részletes pénzügyi elemzések, nyilvános céginformációk és egyéb vagyonértékelési módszerek segítségével állítják össze. A Bloomberg Billionaires Index célja, hogy átfogó és pontos képet adjon a világ leggazdagabb embereinek aktuális vagyonáról, de ugyanitt a hozzájuk tartozó fontos üzleti információk és életrajzok is megtalálhatók.
A világ leggazdagabb embereinek ma aktuális listáját ide kattintva nézheted meg.
Mi mit jelent? A rangsor összeállítói nemcsak egy-egy számot közölnek, több dolog is kiolvasható a toplistából. A helyezés és név mellett láthatod az illető vagyonának értékét dollárban kifejezve. Ezután zöld (növekmény) és piros (csökkenés) számok következnek. A Last change oszlopban azt láthatod, hogy az illetőre vonatkozó két legutóbbi adatfrissítés között miként változott vagyonának értéke YTD change oszlopban lévő szám pedig azt mutatja meg idei naptári évben mennyivel nőtt vagy csökkent a szóban forgó milliárdos vagyona. A két utolsó oszlopban azt mutatja meg a lista, hol él az illető és (elsősorban) melyik iparágban tevékenykedik.
Bár a világ leggazdagabb embereinek listáját nap mint nap aktualizálják a Bloomberg elemzői, az ötszázas rangsor élén ritkán vannak jelentős változások. Az alábbiakban bemutatjuk azokat, akik jellemzően állandó szereplői a toplistának.
Ki hogyan lett milliárdos? Miből csináltak pénzt? Hogy élnek most?
A világ leggazdagabb emberei: Elon Musk
Elon Musk dél-afrikai származású üzletember, mérnök és feltaláló, aki a modern technológia világának egyik legmeghatározóbb alakja. 1971. június 28-án született Pretoriában, Dél-Afrikában. Gyermekkorában is rendkívüli érdeklődést mutatott a technológia és a számítógépek iránt, és már 12 éves korában elkészítette első számítógépes játékát, amit el is adott. Musk ambíciói azonban nem álltak meg itt; fiatalon az Egyesült Államokba költözött, hogy megalapozza karrierjét a technológiai és üzleti szektorban.
Egyetemi tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta, ahol közgazdaságtant és fizikát tanult. 1995-ben kezdett el doktori programot a Stanford Egyetemen, de mindössze két nap után otthagyta, hogy saját vállalkozásaira összpontosíthasson. Ezzel kezdődött az az út, amelyen a szép lassan a világ leggazdagabb embereinek körébe kerülő Musk több forradalmi vállalkozást is elindított.
Első nagy sikerét a Zip2 nevű vállalatával érte el, amelyet testvérével, Kimbal Muskkal alapítottak. A Zip2 egy online városkalauz szoftvert kínált újságok számára, és 1999-ben a Compaq Computers felvásárolta mintegy 300 millió dollárért. Ebből a vagyonból Musk újabb projektbe fogott, létrehozta a X.com-ot, amely később összeolvadt a PayPallel, az online fizetési rendszerek egyik úttörőjével. A PayPalt végül az eBay vásárolta meg 1,5 milliárd dollárért, ami tovább növelte Musk vagyonát és befolyását a techvilágban. Ekkor ugyan még nem sorolták a világ leggazdagabb emberei közé, de már jó úton volt a listára.
A következő nagy lépés Musk életében a SpaceX megalapítása volt 2002-ben. A Space Exploration Technologies Corp. célja az volt, hogy megfizethetővé tegye az űrutazást, és végső soron lehetővé tegye az emberiség számára a Mars kolonizálását. A cég számos innovációt vezetett be az űriparban, köztük az újrahasznosítható rakétákat, amelyek jelentősen csökkentik a fellövések költségeit. 2020-ban a SpaceX történelmet írt, amikor az első magáncégként sikeresen küldött embereket az űrbe a NASA amerikai űrhivatallal együttműködve.
Ezzel párhuzamosan Elon Musk a Tesla Motors vezérigazgatójaként is világszerte ismertté vált. A Tesla célja, hogy a fenntartható közlekedést népszerűsítse elektromos autók fejlesztésével. A cég a Model S, Model X és Model 3 típusú járműveivel forradalmasította az autóipart, és egyre közelebb hozta az elektromos autók széles körű elterjedését. Musk víziója nemcsak a közlekedést, hanem az energiatermelést is átfogja; a Tesla napenergia-megoldásokat és energiatárolási technológiákat is kínál.
Musk további érdeklődési körei között szerepel a mesterséges intelligencia, az agy-számítógép interfész (Neuralink), valamint a városi közlekedés forradalmasítása a föld alatti gyorsvasúttal (The Boring Company). Emellett az egyik legismertebb alakja a kriptovalutáknak is, különösen a Bitcoin és a Dogecoin támogatása révén, amelyek gyakran mozgatták a piaci árfolyamokat.
A világ leggazdagabb emberei közé sorolt Musk üzleti sikerei mellett erős, néha megosztó személyiségéről is híres. Gyakran használja a Twittert, hogy közvetlenül kommunikáljon követőivel, majd felvásárolta a vállalatot, és azóta átkeresztelte X névre. Az ott és máshol tett merész, időnként meglehetősen furcsa kijelentései vagy provokatív bejegyzései rendszeresen keltik fel a média figyelmét. Ugyanakkor nem lehet elvitatni, hogy víziói és innovációi jelentős hatással vannak a világra.
A világ leggazdagabb emberei: Jeff Bezos
Jeff Bezos amerikai üzletember, feltaláló és filantróp, aki a világ leggazdagabb embereinek egyike. 1964. január 12-én született Albuquerque-ben, Új-Mexikóban. Bezos korán érdeklődést mutatott a technológia iránt, amit a texasi Houstonban töltött gyerekkorában is fejlesztett, amikor sok időt töltött a nagyszülei farmján. Később a Miami Palmetto Senior High School diákja lett, ahol kitűnt tanulmányi eredményeivel. Bezos a Princeton Egyetemen végzett 1986-ban számítástechnika és villamosmérnöki szakon.
Karrierje kezdetén több pénzügyi és technológiai cégnél dolgozott, köztük a Bankers Trustnál és a D. E. Shaw & Co. befektetési cégnél. Itt ismerte meg azt a világot, amely később lehetővé tette számára, hogy felismerje az internetes kereskedelemben rejlő lehetőségeket. 1994-ben, amikor az internet még gyerekcipőben járt, Bezos úgy döntött, hogy otthagyja stabil karrierjét, és egy új vállalkozást alapít. Így jött létre az Amazon.com.
Az Amazon eredetileg egy online könyvkereskedésként indult Bezos garázsából Seattle-ben. Az ötlet egyszerű volt: az interneten keresztül szélesebb közönséget elérni, és az akkoriban még szűkös könyvválasztékot egy hatalmas online katalógussal bővíteni. Az Amazon hamarosan egyre több termékkategóriát vett fel kínálatába, és az évek során a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi platformjává nőtte ki magát. Bezos stratégiája arra épült, hogy az ügyfélélményt állította a középpontba, így az Amazon gyorsan bővült, és innovációkkal, mint például az Amazon Prime előfizetői szolgáltatás, vagy a felhőszolgáltatásokat nyújtó Amazon Web Services (AWS), forradalmasította az ipart.
Jeff Bezos életéről, az Amazon első időszakáról és sikerstratégiájáról érdemes elolvasni Robert Spector Amazon.com, Minél előbb – minél nagyobbra című könyvét.
Az Amazon sikerével Bezos hamar a világ leggazdagabb emberei közé került. 2021-ben vagyonát több mint 200 milliárd dollárra becsülték. Az Amazon azonban nem az egyetlen vállalkozása. Bezos 2000-ben megalapította a Blue Origin nevű magánűrkutatási céget, amely célja, hogy hozzáférhetőbbé tegye az űrutazást, és hosszú távon lehetőséget teremtsen az űrben való életre. A Blue Origin versenytársává vált más magánűrcégeknek, mint Elon Musk SpaceX-e, és 2021-ben sikeresen végrehajtotta első emberes űrutazását.
Bezos filantróp tevékenysége is jelentős. 2018-ban létrehozta a Bezos Day One Fundot, amely az oktatásra és a hajléktalanság elleni küzdelemre összpontosít. Emellett 2020-ban 10 milliárd dollárt különített el a Bezos Earth Fund létrehozására, amely a klímaváltozás elleni küzdelmet támogatja.
Bezos különösen figyelmet kapott 2019-es válása miatt is, amely világszerte sok médiumban szerepelt. Az akkori feleségével, MacKenzie Scott-tal való válása hatalmas vagyonmegosztással járt, de Bezos továbbra is a világ leggazdagabb embereinek egyike maradt.
Jeff Bezos személyiségét sokan ambiciózus és hosszú távon gondolkodó üzletemberként írják le. Víziói nemcsak az online kereskedelem, hanem az űrkutatás és a környezetvédelem területén is formálják a jövőt. Bár egyes döntései és vállalatirányítási stílusa időnként kritikát váltanak ki, kétségtelen, hogy Bezos a modern üzleti világ egyik legmeghatározóbb alakja. Az Amazon és a Blue Origin sikerével bebizonyította, hogy képes újraértelmezni iparágakat, és a jövőt formáló technológiák úttörője – no meg a világ leggazdagabb embereinek egyike – marad.
A világ leggazdagabb emberei: Bernard Arnault
Bernard Arnault a világ leggazdagabb embereinek egyike, a luxusipar meghatározó alakja, és a francia LVMH Moët Hennessy Louis Vuitton vállalatcsoport elnök-vezérigazgatója. 1949. március 5-én született a franciaországi Roubaix-ban, egy építési vállalkozó családjában. Műszaki tanulmányait a híres École Polytechnique egyetemen végezte, amely Franciaország egyik legnevesebb műszaki intézménye.
Arnault karrierje kezdetén apja építőipari cégében dolgozott, ahol az ingatlanfejlesztésre koncentrált. Az 1980-as évek elején azonban egy hatalmas lépést tett a luxusipar irányába, amely hosszú távon meghatározta pályafutását. 1984-ben megvásárolta a Boussac Saint-Frères nevű csőd szélén álló vállalatot, amely többek között a Christian Dior márkát is birtokolta. Arnault azonnal felismerte a Diorban rejlő potenciált, és azóta ez a márka vált a luxusvilág egyik zászlóshajójává. A Boussac átszervezését követően a vállalat nyereséges lett. Ez elindította Arnault-t a luxusiparban való térnyerése felé és világ leggazdagabb embereinek körébe.
1987-ben létrehozták az LVMH-t, a világ egyik legnagyobb luxusipari csoportját, amely több ikonikus márkát foglal magában, köztük a Louis Vuittont, a Moët Hennessyt és számos más neves divat-, kozmetikai és italbrandet. Arnault hamarosan az LVMH legnagyobb részvényese lett, és 1989-ben megszerezte a vezérigazgatói pozíciót. Azóta ő irányítja a vállalatot, amely folyamatosan bővül újabb és újabb luxusmárkák felvásárlásával. Ő maga pedig ezzel párhuzamosan szerzett pozíciót a világ leggazdagabb emberei között.
Arnault kivételes üzleti érzéke és hosszú távú víziója révén az LVMH egy globális birodalommá nőtte ki magát. A cég több mint 70 luxusmárkát birtokol, köztük a Christian Dior, Fendi, Givenchy, Bulgari, Tiffany & Co., valamint a Dom Pérignon pezsgő és a Hennessy konyakmárkákat. Az LVMH üzleti stratégiájának középpontjában a tradíció és az innováció ötvözése áll, melynek eredményeként a cég megőrizte luxusmárkáinak hagyományait, miközben alkalmazkodott a modern trendekhez.
Arnault sikereinek kulcsa az volt, hogy felismerte a globális luxuspiac növekedési potenciálját, különösen az olyan feltörekvő piacokon, mint Kína és India. Az LVMH folyamatosan bővítette üzleteit világszerte, és a digitális térben is innovatív megoldásokat alkalmazott, hogy vonzóbbá tegye a luxusmárkákat a fiatalabb generációk számára. Az LVMH a divat és kiegészítők mellett kiterjedt érdekeltségekkel rendelkezik a borok, pezsgők, kozmetikumok és ékszerek területén is, ami tovább növeli Arnault befolyását a luxusiparban.
A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Arnault üzleti tevékenysége mellett ismert filantróp és műgyűjtő is. Személyes szenvedélye a kortárs művészet, és jelentős műgyűjteménye van, amely számos neves művész alkotásait tartalmazza. Támogatja a kortárs művészetet, és 2014-ben megnyitotta a Fondation Louis Vuittont, egy modern művészeti múzeumot Párizsban, amely világszínvonalú művészeti kiállításokat szervez.
Családi életét tekintve Arnault ötszörös édesapa, és több gyermeke is az LVMH vezető pozícióiban dolgozik. Ez aláhúzza, hogy Arnault számára fontos a családi értékek és a vállalat összekapcsolása, hiszen egyik fő célja az LVMH hosszú távú, generációkon átívelő irányítása.
Arnault, aki a világ leggazdagabb embereinek egyike, évtizedek óta meghatározó szereplője a globális gazdasági és üzleti világnak. Üzleti sikerei, filantróp tevékenysége és művészet iránti elkötelezettsége révén olyan figura, aki nemcsak a luxusipart formálja, hanem a globális kultúra és gazdaság egyik vezető alakja is.
A világ leggazdagabb emberei: Mark Zuckerberg
Mark Zuckerberg amerikai üzletember és programozó, aki a Facebook (ma Meta Platforms) alapítójaként vált világhírűvé és a világ leggazdagabb embereinek egyikévé. 1984. május 14-én született a New York állambeli White Plains-ben, egy jól képzett családba. Apja fogorvos, anyja pszichológus. Már fiatal korában érdeklődést mutatott a számítástechnika iránt, és tizenévesen kezdett el programozni. Különösen a szoftverfejlesztés vonzotta, és apja támogatásával egy magánprogramozót is fogadott mellé, hogy fejlessze képességeit.
Zuckerberg a középiskolát a híres Phillips Exeter Akadémián végezte, ahol kiváló tanuló volt, különösen matematikából és a számítástechnikából. Középiskolai évei alatt már olyan alkalmazásokat hozott létre, mint a „Synapse”, egy zeneszámokat ajánló algoritmus, amely felkeltette nagy technológiai cégek, például a Microsoft és az AOL figyelmét. Bár ezeket az ajánlatokat elutasította, tudta, hogy programozói képességei kiemelkedők, és ezt kamatoztatni is akarta.
2002-ben beiratkozott a Harvard Egyetemre, ahol számítástechnikát és pszichológiát tanult. Az egyetemi évek alatt fejlesztette ki a Facebook alapjait. A projekt eredetileg „The Facebook” néven indult 2004-ben, egy egyetemi hálózatként, amely lehetővé tette a Harvard hallgatói számára, hogy online profilokat hozzanak létre, és kapcsolatba lépjenek egymással. A platform azonban hamar népszerűvé vált, és Zuckerberg kibővítette azt más egyetemekre is. Később a Facebook a nagyközönség számára is elérhetővé vált, és világszerte robbanásszerű növekedést produkált.
Zuckerberg 2004-ben otthagyta a Harvardot, hogy teljes munkaidőben a Facebook építésére koncentrálhasson. A cég központját Palo Altóba, Kaliforniába helyezték, a Szilícium-völgy szívébe. Az évek során a Facebook egy kis közösségi oldalból globális techóriássá nőtte ki magát, amely több milliárd felhasználót köt össze. Zuckerberg vezetése alatt a Facebook számos újítást vezetett be, beleértve az idővonalat, a hírfolyamot, a tetszik/lájk gombot, és a mobilos applikációkat. Ezek sikere pedig a világ leggazdagabb emberei közé repítette őt.
Az üzleti világban Zuckerberg híres az egyszerű, letisztult stílusáról, amely megjelenik ruházatában és vezetési módszereiben is. Gyakran látható egyszerű pólóban és farmerban, ami összhangban van a cég nyitott és innovatív kultúrájával. Zuckerberg egy olyan vállalatot irányít, amely nemcsak közösségi platformként, hanem globális hirdetési óriásként is működik. A cég bevételei jelentős részben a reklámokból származnak, és az évek során folyamatosan bővült, felvásárolva más nagy techcégeket is, mint az Instagram és a WhatsApp.
2012-ben a Facebook nyilvános részvénytársasággá vált, amely még inkább megerősítette Zuckerberg helyét a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei között. Vagyonát több mint 100 milliárd dollárra becsülik, és így rendszeresen a világ leggazdagabb emberei közé sorolják.
2015-ben Zuckerberg – aki akkor már a világ leggazdagabb emberei közé tartozott – és felesége, Priscilla Chan, bejelentették, hogy vagyonuk jelentős részét jótékonysági célokra fogják fordítani, létrehozva a Chan Zuckerberg Kezdeményezést (CZI), amely az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a közösségi fejlesztések támogatására összpontosít.
Az elmúlt években Zuckerberg figyelme a virtuális valóságra és a metaverzumra irányult, ennek részeként 2021-ben átnevezte a Facebookot Meta Platformsra, jelezve, hogy a cég egy új, virtuális világ felépítésén dolgozik. Zuckerberg víziója szerint a metaverzum lesz az internet következő nagy evolúciós lépcsőfoka, ahol az emberek interaktívan, virtuális valóságban élhetnek és dolgozhatnak.
A világ leggazdagabb emberei: Larry Ellison
Larry Ellison amerikai üzletember és technológiai vállalkozó, aki az Oracle Corporation társalapítójaként vált világszerte ismertté. Neve főleg informatikai és üzleti körökben cseng jól, az átlagemberek ritkán sorolják őt a világ leggazdagabb emberei közé, pedig rendszeres szereplője az ilyen összeállításoknak. Az Oracle az egyik legnagyobb adatbázis-kezelő szoftvereket fejlesztő vállalat, és Ellison ezzel az óriáscéggel a globális technológiai szektor egyik meghatározó alakjává vált. 1944. augusztus 17-én született New Yorkban, ám nehéz gyermekkor jutott neki: édesanyja fiatalon örökbe adta, és nagynénje nevelte fel Chicago South Shore negyedében.
A mára a világ leggazdagabb emberei között számon tartott Ellison már fiatalon kiemelkedő érdeklődést mutatott a matematika és a technológia iránt, bár nem a hagyományos iskolai keretek között. A középiskola után beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, majd a Chicagói Egyetemre is, de egyik helyen sem szerzett diplomát. Ehelyett a Szilícium-völgybe költözött, ahol programozóként dolgozott, és itt kezdett el mélyebben foglalkozni az adatbázisok fejlesztésével.
Ellison karrierje jelentős fordulatot vett 1977-ben, amikor két kollégájával, Robert Minerrel és Ed Oatesszal közösen megalapították az Oracle Corporationt. A cég első projektje az volt, hogy egy adatbázis-kezelő rendszert fejlesszenek a CIA számára. A cég ekkor még a Relational Software Inc. (RSI) nevet viselte, de hamarosan az Oracle-re keresztelték át, miután az általuk fejlesztett adatbázis-szoftver, az Oracle Database, nagy sikert aratott.
Az Oracle sikere Ellison víziójának és vezetési stílusának volt köszönhető. Az adatbázis-technológiák iránti kereslet folyamatosan nőtt a vállalati szektorban, és az Oracle innovációi révén gyorsan a piacvezetők közé emelkedett. Ellison felismerte, hogy az adatbázisok kulcsszerepet játszanak a vállalatok működésében, és stratégiai partnerekre tett szert, hogy tovább növelje cége befolyását.
Az Oracle az évtizedek során folyamatosan növekedett, és számos más szoftvercéget is felvásárolt, hogy kibővítse termékkínálatát. Az egyik legjelentősebb felvásárlása 2010-ben történt, amikor az Oracle 7,4 milliárd dollárért megvásárolta a Sun Microsystemst, amely a Java programozási nyelv és a Solaris operációs rendszer fejlesztője volt. Ez a lépés megerősítette az Oracle pozícióját a technológiai iparágban, és lehetővé tette számára, hogy versenyezzen más nagyvállalatokkal, például az IBM-mel és a Microsofttal. Larry Ellison pedig a világ leggazdagabb emberei közé kerüljön.
Ellison 2014-ig töltötte be az Oracle vezérigazgatói posztját, amikor is lemondott, és helyét két társigazgató vette át. Azonban továbbra is aktív szerepet játszik a cég vezetésében, mint ügyvezető elnök és technológiai igazgató.
Ellison nemcsak üzleti karrierjéről ismert, hanem látványos életmódjáról is. A Forbes magazin gyakran sorolja őt a világ leggazdagabb emberei közé. Ezzel összefüggésben jelentős ingatlanvásárlásairól is híres: több luxusingatlan tulajdonosa, beleértve egy hatalmas birtokot a hawaii Lanai szigeten, amelynek nagy részét 2012-ben vásárolta meg.
Filantrópiája is figyelemre méltó: jelentős összegeket adományozott különböző orvosi kutatásokra, különösen a rákkutatás terén, valamint oktatási és technológiai projektekre.
A világ leggazdagabb emberei közé tartozó Larry Ellison kemény, versenyképes személyiségéről is ismert, aki soha nem riad vissza a kihívásoktól. Vezetési stílusát gyakran tekintik agresszívnak, de ez a megközelítés segítette abban, hogy az Oracle az adatbázis-technológia globális vezetőjévé váljon. Ellison, aki szereti a kalandokat és kihívásokat, szabadidejében vitorlásversenyeken is részt vesz, és szenvedélyes támogatója a sportnak.
A világ leggazdagabb emberei: Bill Gates
Bill Gates amerikai üzletember, szoftverfejlesztő, filantróp, és a Microsoft társalapítója, aki jelentős szerepet játszott a modern számítástechnika kialakításában. 1955. október 28-án született Seattle-ben, Washington államban, egy középosztálybeli családban. Apja ügyvéd, anyja pedig egy, az Egyesült Államokban jól ismert pénzintézet (First Interstate BancSystem) vezetőségi tagja volt. Gates már fiatal korában érdeklődött a számítógépek és a programozás iránt. 13 éves korában egy magániskolában találkozott először számítógéppel, ahol azonnal lenyűgözte a technológia.
Gates programozói tehetsége hamar megmutatkozott, és középiskolás évei alatt barátjával, Paul Allennel együtt kezdett dolgozni különféle szoftverprojekteken. 1973-ban felvették a Harvard Egyetemre, ahol hivatalosan jogot tanult, de idejének nagy részét inkább programozással töltötte. Itt kezdett el dolgozni a BASIC programozási nyelv egyik változatán, amelyet később az első személyi számítógépekre szántak.
1975-ben Gates és Allen megalapították a Microsoftot (akkor még Micro-Soft néven) azzal a céllal, hogy szoftvereket fejlesszenek az újonnan megjelenő személyi számítógépekhez. Gates rájött, hogy a szoftverek nagyobb szerepet fognak játszani a számítástechnika jövőjében, mint maga a hardver. 1980-ban a Microsoft mérföldkőhöz érkezett, amikor megkötötték az IBM-mel azt a szerződést, amely alapján a Microsoft operációs rendszert fejlesztett az IBM személyi számítógépeihez. Ez az operációs rendszer lett az MS-DOS, amely az 1980-as évek egyik legnépszerűbb szoftvere volt.
1985-ben a Microsoft kiadta az első Windows operációs rendszert, amely grafikus felhasználói felületet nyújtott, és felhasználóbarátabbá tette a számítógépek használatát. A Windows hatalmas sikere megalapozta Gates üzleti birodalmát: a szoftver hamarosan a Microsoft a világ egyik vezető technológiai vállalatává vált, ő pedig a világ leggazdagabb embereinek egyikévé. Vezetése alatt a Microsoft folyamatosan újított és fejlesztett, így a cég domináns szereplővé vált a szoftverpiacon.
Gates üzleti stratégiája és jövőbe látó képességei révén milliárdossá vált. Az 1990-es évek végén a világ leggazdagabb emberei között is a leggazdagabbá vált, és első helyét hosszú évekig megtartotta. Azonban Gates nemcsak üzletemberként, hanem filantrópként is kiemelkedő. 2000-ben feleségével, Melindával együtt megalapította a Bill & Melinda Gates Alapítványt, amely azóta a világ egyik legnagyobb jótékonysági szervezetévé vált. Az alapítvány célja az egészségügy, az oktatás, és a szegénység elleni küzdelem támogatása, különösen a fejlődő országokban. Jelentős összegeket fektettek be olyan globális egészségügyi programokba, mint a malária és az AIDS elleni küzdelem, valamint az oltóanyagok fejlesztése és elérhetőségének javítása.
Gates 2008-ban lemondott a Microsoft napi operatív vezetéséről, hogy több időt szentelhessen filantróp tevékenységeinek. Bár továbbra is aktív maradt a Microsoft igazgatótanácsában, a cég mindennapi működését átadta más vezetőknek, például Satya Nadellának.
2020-ban Gates végleg kilépett a Microsoft igazgatótanácsából, hogy teljes mértékben a filantrópiára és más érdeklődési köreire, mint például a klímaváltozás elleni küzdelemre összpontosítson. Gates a világ egyik legbefolyásosabb embere, aki nemcsak a technológiai iparágat formálta át, hanem a filantrópia terén is jelentős hatást gyakorolt.
A világ leggazdagabb embereinek egyikeként Bill Gates pragmatikus és stratégiai gondolkodó személyiség hírében áll, aki mindig a jövőre koncentrál. Innovációi és vezetői képességei révén nemcsak a technológia világában, hanem a globális egészségügy és a társadalmi fejlődés terén is maradandó nyomot hagyott.
A világ leggazdagabb emberei: Steve Ballmer
Steve Ballmer amerikai üzletember, a Microsoft egykori vezérigazgatója és a Los Angeles Clippers kosárlabdacsapat tulajdonosa, a világ leggazdagabb embereinek egyike. 1956. március 24-én született Detroitban, Michigan államban, egy svájci bevándorló családban. Ballmer kiváló diák volt, és érdeklődött a matematika, a gazdaságtudomány és a technológia iránt. 1973-ban beiratkozott a Harvard Egyetemre, ahol többek között Bill Gatesszel is barátságot kötött, ami később kulcsfontosságúnak bizonyult karrierje szempontjából.
Ballmer 1977-ben diplomázott alkalmazott matematikából és közgazdaságtanból, majd egy rövid időre a Procter & Gamble cégnél helyezkedett el termékmenedzserként. Ezt követően beiratkozott a Stanford Üzleti Iskolába, hogy MBA diplomát szerezzen, de 1980-ban, mindössze egy év után otthagyta az iskolát, amikor Bill Gates felkérte, hogy csatlakozzon a Microsoft-hoz. Ballmer lett a vállalat első üzleti vezetője, és a 30. alkalmazottként jelentős szerepet játszott a cég növekedésében és fejlődésében.
A Microsoftnál Ballmer számos fontos pozíciót töltött be. Kezdetben üzleti igazgatóként dolgozott, majd a cég különböző területein vállalt vezető szerepet, beleértve az operációs rendszerek, a fejlesztői eszközök és a szoftverfejlesztés felügyeletét. Gates mellett Ballmer lett a cég egyik legfontosabb vezetője, és kulcsszerepet játszott a Microsoft üzleti stratégiájának kialakításában. Jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a Microsoft az 1990-es és 2000-es években a világ vezető szoftvervállalatává vált, ő pedig a világ leggazdagabb emberei közé kerülhetett.
2000-ben, Bill Gates lemondása után Ballmer lett a Microsoft vezérigazgatója. Ez idő alatt irányítása alatt állt a cég, amikor a Microsoft az operációs rendszereken és irodai szoftvereken túl a felhőalapú technológiák és a hardverek felé is bővült. Ballmer vezetése alatt vezették be többek között az Xbox játékkonzolt, a Windows XP operációs rendszert és a Microsoft Office 2007-et. Bár ezek a termékek sikeresek voltak, Ballmer időszaka nem volt mentes kritikáktól sem. Sokan úgy vélték, hogy a Microsoft lemaradt az okostelefonok és a keresőmotorok piacán versenytársai, mint például az Apple és a Google mögött.
Ballmer energikus és szenvedélyes vezetési stílusa legendássá vált. Híres arról, hogy érzelmeit nyíltan kifejezte, különösen a cég nagyszabású rendezvényein. Lelkesedése és cége iránti elkötelezettsége egyedi karaktert adott neki az üzleti világban, és gyakran „showmanként” jellemezték.
2014-ben Ballmer lemondott a Microsoft vezérigazgatói posztjáról, és helyét Satya Nadella vette át. Ugyanebben az évben megvásárolta az NBA-ben szereplő Los Angeles Clippers kosárlabdacsapatot 2 milliárd dollárért, ami új irányt adott életének. A Clippers vezetése alatt Ballmer továbbra is dinamikus vezető maradt, és célja, hogy a csapatot a liga egyik legsikeresebb együttesévé tegye. Tulajdonosként jelentős összegeket fektetett a csapat infrastrukturális fejlesztéseibe, beleértve egy új stadion építését is.
A világ leggazdagabb embereinek listáin állandó szereplő Ballmer a filantrópiára is gondol, feleségével, Connie-val együtt jelentős adományokat nyújtottak oktatási és egészségügyi célokra. 2014-ben alapították meg a Ballmer Group nevű jótékonysági szervezetet, amely az alacsony jövedelmű családok támogatására összpontosít az Egyesült Államokban.
A világ leggazdagabb emberei: Larry Page
Larry Page amerikai számítógépes mérnök és üzletember, aki a Google társalapítójaként vált ismertté, és jelentős hatást gyakorolt a modern internet fejlődésére. 1973. március 26-án született Lansingben, Michigan államban, egy tudományos családban. Apja, Carl Page, a számítástechnika egyik úttörője volt, édesanyja pedig számítógépes programozást oktatott. Ez az intellektuális háttér korán inspirálta Page-t, és már gyerekkorában érdeklődést mutatott a technológia és az innováció iránt.
Larry Page a Michigan Egyetemen szerzett mérnöki diplomát, majd a Stanford Egyetemre jelentkezett, ahol számítógépes tudományokból doktorált. Itt ismerkedett meg Sergey Brinnel, akivel közös érdeklődési területük – a világháló strukturálása és rendszerezése – hozta össze őket. Az 1990-es évek végén az internet gyorsan terjedt, de a keresőmotorok még gyerekcipőben jártak. Page és Brin észrevette, hogy a meglévő keresőmotorok nem rendszerezték megfelelően az internetes tartalmat, és nem adtak releváns találatokat a felhasználóknak.
Ez az ötlet vezetett el a Google megalkotásához – és a világ leggazdagabb embereinek listájára. Page és Brin közös projektje, amely eredetileg a „BackRub” nevet viselte, egy olyan algoritmuson alapult, amely figyelembe vette a weboldalak közötti kapcsolatokat és azok népszerűségét, hogy jobb keresési eredményeket adjon. (Tehát nemcsak a kulcsszavak gyakoriságát vizsgálta, hanem azt is, hogy hány másik oldal hivatkozott az adott oldalra.) Page ezzel lefektette a Google keresőmotor alapjait, amely a PageRank névre keresztelt algoritmust használta a találatok rangsorolására. Ez a projekt később Google néven vált ismertté, amely egy szóvicc volt a „googol” matematikai fogalomból (10 a századikon).
1998-ban Larry Page és Sergey Brin hivatalosan is megalapították a Google-t egy kaliforniai garázsban. Page lett a cég első vezérigazgatója, és irányítása alatt a Google gyorsan kinőtte garázscég státuszát. A Google kezdeti sikereire alapozva Page és Brin újabb fejlesztésekbe kezdtek. Bevezették a Google Ads hirdetési rendszert, amely lehetővé tette, hogy a vállalat jelentős bevételekre tegyen szert. A cég termékpalettája folyamatosan bővült, beleértve olyan népszerű szolgáltatásokat, mint a Gmail, a Google Maps, a YouTube és az Android operációs rendszer. Page mindig is az innováció hajtóereje volt a Google-nél, és hosszú távú víziója révén a cég nemcsak egy egyszerű keresőmotor, hanem egy globális technológiai vállalat lett, amely az élet számos területén jelen van.
2011-ben Larry Page visszatért a vezérigazgatói posztra, és tovább vezette a Google-t a folyamatos növekedés és diverzifikáció útján. 2015-ben a Google szerkezeti átalakításon ment keresztül, amikor létrehozták az Alphabet Inc.-t, amely az anyavállalatává vált a Google-nek és más, újonnan létrehozott leányvállalatoknak. Az átszervezés során Page lett az Alphabet vezérigazgatója, ami lehetővé tette számára, hogy nagyobb figyelmet fordítson a hosszú távú technológiai projektekre, mint például a mesterséges intelligencia, a robotika és az egészségügy területén folytatott kutatások.
A világ leggazdagabb emberei között számon tartott Larry Page-t mindig is jövőorientált gondolkodóként ismerték, aki hisz az innovációban és a technológia hatalmában, hogy jobbá tegye a világot. Üzleti vezetőként híres arról, hogy szereti az egyszerű, de hatékony megoldásokat, és hajlandó kockázatot vállalni az új technológiák felfedezése érdekében. Filozófiája szerint a technológia minden területén javítani lehet az emberi élet minőségén.
A világ leggazdagabb emberei: Warren Buffett
Warren Buffett amerikai üzletember, befektető, és filantróp, akit széles körben a világ egyik legsikeresebb befektetőjének tartanak. 1930. augusztus 30-án született Omahában, Nebraska államban. Édesapja, Howard Buffett, kongresszusi képviselő volt, és Buffett már gyerekkorában mutatott érdeklődést az üzleti világ iránt. Gyerekként újságokat árult, limonádéstandot üzemeltetett, és részvényekkel kereskedett, ami előrevetítette későbbi sikereit.
Buffett a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schooljában kezdte meg tanulmányait, majd a Nebraska Egyetemen szerzett közgazdasági diplomát. Ezt követően a Columbia Egyetemre ment, ahol az ismert befektetési szakember, Benjamin Graham alatt tanult. Graham „értékalapú befektetési” filozófiája, amely szerint alulértékelt cégeket érdemes vásárolni és hosszú távon tartani, mély hatást gyakorolt Buffett befektetési stílusára.
Buffett korai karrierje során rövid ideig Benjamin Graham befektetési cégénél dolgozott, majd visszatért Omahába, ahol saját befektetési partnerséget alapított. Ezen időszak alatt alapozta meg hírnevét és sikerét, mivel éleslátásával és értékalapú befektetéseivel sikeresen növelte partnerei vagyonát.
1965-ben Buffett felvásárolta a Berkshire Hathaway nevű textilipari céget, amely akkor még küzdött a fennmaradásért. Bár a textilipar hanyatlásnak indult, Buffett átalakította a Berkshire Hathawayt egy sokoldalú holdingtársasággá, és fokozatosan kivonta a textilipart, helyette pedig különböző iparágakban működő vállalatokba fektetett be. Ezen döntéseivel a Berkshire Hathaway a világ egyik legnagyobb és legsikeresebb vállalatává vált.
Buffett befektetési stratégiája egyszerű, de rendkívül hatékony: olyan cégeket keresett, amelyek erős pénzügyi alapokkal, versenyelőnnyel és kompetens vezetőséggel rendelkeztek. Gyakran vásárolt olyan jól ismert cégek részvényeit, mint a Coca-Cola, az American Express, az IBM és az Apple. Híres arról, hogy hosszú távú befektetéseket tesz, kerüli a rövid távú piaci spekulációt.
Befektetési tevékenysége révén Buffett óriási vagyont halmozott fel, ez a világ egyik leggazdagabb embereivé tette. Azonban az üzleti sikereken túl Buffett filantrópiája is figyelemre méltó. 2006-ban bejelentette, hogy vagyonának nagy részét jótékony célokra ajánlja fel, és a világ egyik legnagyobb jótékonysági felajánlását tette a Bill & Melinda Gates Alapítványnak. Buffett továbbra is aktívan támogat különféle filantrópiai projekteket, különösen az egészségügyi, oktatási és szegénység elleni küzdelmeket.
Buffett egyszerű és szerény életmódjáról is híres. Annak ellenére, hogy milliárdos, még mindig Omaha városában él abban a házban, amelyet 1958-ban vásárolt, és kerüli a hivalkodó luxust. A „Sage of Omaha” (Omaha bölcse) becenevet is kapta, mivel gyakran oszt meg bölcs tanácsokat a befektetőkkel, és nyilvános megszólalásai nagy hatással vannak a piacra.
A világ leggazdagabb emberei közé sorolt Buffett üzleti filozófiájában kiemelten fontos a felelősség és a tisztesség. Úgy véli, hogy a befektetőknek alaposan meg kell érteniük az általuk vásárolt vállalatokat, és nem szabad rövid távú profitot keresniük. Emellett a vállalati vezetőktől is elvárja, hogy az őszinteség és az átláthatóság jegyében cselekedjenek.
A világ leggazdagabb emberei: Sergey Brin
Sergey Brin, a Google társalapítója és a modern technológiai világ egyik legjelentősebb alakja, 1973. augusztus 21-én született Moszkvában, Oroszországban. Zsidó származású családban nőtt fel, és a Szovjetunió idején a vallási és szellemi elnyomás miatt szülei úgy döntöttek, hogy emigrálnak. 1979-ben, amikor Brin mindössze hatéves volt, családjával az Egyesült Államokba költöztek, ahol az amerikai álom kergetése lehetővé tette számára, hogy tudományos karrierjét magas szintre fejlessze.
Brin édesapja, Mihail Brin matematikus volt, és ez a tudományos háttér jelentősen hozzájárult Sergey érdeklődéséhez a matematika és a számítástechnika iránt. Édesanyja, Eugenia Brin, kutatómérnökként dolgozott a NASA-nál, ami tovább növelte Sergey kíváncsiságát a tudomány iránt. Sergey Brin már fiatal korában kiemelkedő tehetséget mutatott a matematikában és a természettudományokban, és hamarosan megmutatkozott az érdeklődése a számítógépes technológiák iránt.
Sergey az Egyesült Államokban járt iskolába, ahol kiemelkedő eredményeket ért el. Először a Marylandi Egyetemre járt, ahol számítástechnikából és matematikából szerzett diplomát. Ezután a Stanford Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol mesterdiplomát szerzett számítástechnikából. Itt találkozott későbbi üzlettársával, Larry Page-dzsel. Ez a találkozás sorsdöntő volt, hiszen közösen fejlesztették ki azt az algoritmust, amely később a Google alapja lett.
2015-ben a Google átszervezésen ment keresztül, és létrejött az Alphabet Inc., amelynek Brin elnöke lett. Bár idővel kevesebb szerepet vállalt a Google napi működésében, továbbra is aktívan részt vett az Alphabet stratégiai döntéseiben, különösen a feltörekvő technológiák, mint például a mesterséges intelligencia és a robotika területén.
A világ leggazdagabb embereinek egyike, Sergey Brin nemcsak üzletemberként, hanem emberbarátként is ismert. Feleségével, Anne Wojcickivel, aki a 23andMe genetikai kutatócég társalapítója, számos jótékonysági kezdeményezést támogatottak, különösen a Parkinson-kór kutatását, amely Brin családját személyesen is érinti.
[Minden, ami pénz itt.]