Szabó Magda neve egyet jelent a karakterközpontú történetmeséléssel, a lélektani mélységgel és azzal a páratlan érzékenységgel, amellyel az emberi kapcsolatok finom rezdüléseit képes megragadni. Regényei egyszerre idézik fel a magyar történelem sorsfordító pillanatait és a személyes múlt titkos zugait, miközben olyan hősöket állítanak elénk, akikben könnyű saját félelmeinket, vágyainkat vagy kimondatlan kérdéseinket felismerni. Szabó Magda írásai nem csupán történetek: tükrök, amelyekben újra és újra más arcunk néz vissza ránk.
Az olvasók évtizedek óta töretlen lelkesedéssel fordulnak művei felé, és az értékelésekből kirajzolódik egy meglepően egységes kép: vannak azok a könyvek, amelyekkel biztosan nem lehet mellélőni. Ezek a regények nemcsak a kritikusok kedvencei, hanem azoké az olvasóké is, akik a mély, érzelmileg gazdag irodalmat keresik. Cikkünkben a Moly könyves közösségi oldal olvasói értékelései alapján Szabó Magda legjobb könyveit gyűjtöttük össze, hogy segítsünk eligazodni életművének gazdag és sokszínű világában. A regényeknél a címek után százalékos formájában az olvasók értékeléseinek átlaga szerepel.
Ha az írónő teljes életműve között böngésznél: Szabó Magda bármelyik könyvét megrendelheted innen.
Mire vagy kíváncsi?
Szabó Magda legjobb könyvei
1. Szabó Magda: Kakasszó (97%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: hangoskönyv.
Szabó Magda Alvók futása című, 1967-ben megjelent, első elbeszéléskötetében, melyből hangoskönyvünk történeteit válogattuk, megrendítően ismerős és egyben ismeretlen világ tárul elénk. Miközben a rá jellemző módon, mélyre hatoló pszichológiai érzékkel elemzi a gyerekek, szülők és az öregek együttélésének problémáit, mi olvasók, illetve hallgatók szorongatóan izgalmas kapcsolatok részeseivé válunk. A novellák művészi színvonaluk szerint a legjobb Szabó Magda regényekével egyenrangúak és egyben szép példái az író sokoldalú tehetségének is.
2. Szabó Magda: Abigél / Abigél Forgatókönyv (96%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy hangoskönyv.
Ginával, Vitay tábornok elkényeztetett kislányával 1943 őszén megfordul a világ. El kell hagynia otthonát, iskoláját, barátnőit – méghozzá a legnagyobb titokban, búcsú nélkül. El kell szakadnia édesapjától, aki soha sem hagyta még magára korán anya nélkül maradt, egyetlen gyermekét. Mintha forgószél repítené a kislányt messze Budapesttől, messze mindentől, ami eddigi életét jelentette, az árkodi kollégium komor falai közé. Az erődre emlékeztető kollégium szigorú fekete-fehér világa tilalmakkal veszi körül a kislányt, rákényszeríti a maga érthetetlen és elfogadhatatlan törvényeit. S Gina hiába lázad, hiába szökne, menekülne innen, valami mégis maradásra kényszeríti, valami, amit nem tudott, s amit meg kellett tudnia ahhoz, hogy önként vállalja a rabságot.
Hogyan is igazodjék el egy tizenöt éves kislány ebben a súlyos felnőtt-titkoktól terhes világban? Hogyan illeszkedjék be a lányok közösségébe, hogyan osztozzék gyerekes örömeikben, mint vegye ki részét ártatlan tréfáikból? Talán neki is hinnie kell a naiv árkodi diáklegendában, amelyet a kertben álló szobor alakja köré fontak a lányok? Írjon talán ő is levelet Abigélnek, a korsós lány szobrának, aki mindig segít a bajbajutottakon, a rászorulókon?
Szabó Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. „Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében” – újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el. A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend – ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.
3. Szabó Magda: Kiálts, város! (96%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy e-könyv.
Debrecent történelme folyamán soha nem védte sem kőfal, sem vár, sem hegy; a vérzivataros századokban polgárainak szorgos munkája és rendíthetetlen hite tartotta meg. A Szabó Magda műveiben már-már mitikus személlyé formálódott, nagybetűs Város, a „haza” a színhelye és bizonyos értelemben a főszereplője a kötet két színdarabjának.
A Kiálts, város! című történelmi drámát Szabó Magda megrendelésre, Csokonai Vitéz Mihály születésének 200. évfordulójára írta. Az 1604-ben, a Bocskai-felkelés kitörésekor játszódó darab cselekménye egyetlen, krimibe illő kérdés körül forog: ki ölte meg Debrecen város tanácsnokát, Borzán Gáspárt? A gyanúsítottakat, királyokat, hadvezéreket és vallásreformátorokat az írónő az Előjátékban szembesíti egymással, és hamar kiderül, hogy noha egyikük sem ismerte Borzánt, mindannyian felelősek a haláláért. A tanácsnok meggyilkolása azonban talán még súlyosabb erkölcsi dilemmát vet fel. Vajon a három hatalom: az Oszmán Birodalom, a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség határán, valamint két vallás: a katolicizmus és a kálvinizmus ütközőpontján fekvő, ostromlott szigetté vált civís városnak a megmaradásért vívott küzdelemben joga van-e veszni hagyni, feláldozni legértékesebb embereit? Debrecen mindenekelőtt és mindenekfölött?
4. Szabó Magda: Tündér Lala (95%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy hangoskönyv.
Irisz tündérkirálynő örök birodalma fölött beborult az ég: haragszik a varázsló, a hatalmas erejű szereket kotyvasztó vén Aterpater. Hiába öltötte fel a legszebb alakját – fövenyszőke hajú daliaként toppant a szép Irisz elé –, hiába festette ábrándos pillantású kékre eredetileg gonosz-piros szemét: a kétszázezer éves kérő kosarat kapott.
S hogy miért? Az igazat kiáltó egyszarvú kis Gigi jóvoltából az országhatárokon belül ez már nem titok: a testőrök nagyszerű kapitánya, a délceg Amalfi áll az ügy hátterében. De kockázatos dolog egy varázslót kikosarazni. Aterpater – akinek már a körme is ősz az öregségtől – nagy ellenfél. És látszólag könnyű a dolga, mert rejtélyes módon eltűnik a királyi jogar. Elcsenője nem más, mint a tündéranya-szomorító kis Lala, Irisz szemefénye. Lala, aki nem szeret rubintáncot járni, aki soha nem akar szappanbuborékba utazni, aki Simon sassal barátkozik, és akinek – deríti ki diadalmasan a varázslói röntgenkészülék – emberszíve van. Ez pedig, a törvények értelmében igen nagy baj. És Irisz úgy érzi minden elveszett…
A varázslatosan szép meseregény gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt maradandó élmény.
5. Szabó Magda: Pilátus (95%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy e-könyv vagy hangoskönyv.
Az üdvtörténet ismerete úgy hozzátartozott neveltetésemhez, mint mindkét ági családom mitológiája, hogyne lettem volna már gyermekként is tisztában azzal, mi miatt kell a világtörténelem előtt felelnie Judea hajdani procuratorának, Pilátusnak. Hamar rájöttem, hasonló helyzet a leghétköznapibb létben is kialakulhat, és jaj annak, aki felismeri, de nem vállalja az igazságot. Értékelésem indulata máig sem változott, míg ezt a regényt korrigáltam, szüntelen azt éreztem, ha ma írnám meg, nyilván nagyobb mesterségbeli tudással, érzékenyebb emberismerettel, de ugyanúgy elítélném Szőcs Izát, ahogy pályám első szakaszában tettem.
Elmarasztalnám, mert bűnösnek érezném naiv szeretet hiányában – a szó itt azt jelenti: alázatos és feltétel nélküli –, mert fürdővárost ugyan mintaszerűt hozott létre, de rosszul diagnosztizálta saját szüleit, egyszer se volt kíváncsi apja hajdani szülőhelyére, nem fogta fel, hogy a Kapitány nevű nyúl nem csak egy háziállat, de az egész odalett múlt jelképe, az utolsó tanú valamire, ami nem lehet többé, és nem vette észre, hogy a szülői szeretet valutája csak a gyermeki szeretet valutájával egyenlíthető, ami nem váltható át sem öregek otthonára, sem luxuskörülmények közt biztosított magányélményre, szeretetre csak szeretet felelhet, s ha nem teszi, a gyermek karrierestül megbukott mint ember.
Az én Pilátusom is megbukik, mert rossz a pénznem, amivel fizetne, mindennel ellátja az anyját, mégis gyilkosa lesz, mert fegyelmezett iparkodása már nem ismeri az egyszerű varázsszót, amivel az öregek élete meghosszabbítható, még a köteles hála is leróható szégyen és önmagunk feladása nélkül.
6. Szabó Magda: Béla király (95%)
Szabó Magda írói oeuvre-je az utóbbi kiteljesedett: a költő és a prózaíró után a drámaíró is kiváló alkotásokkal jelentkezett. Színpadi művei közül kétségtelenül ez a trilógia legnagyobb szabású vállalkozása.
Az írónőt ihlető erővel ragadta meg az a történelmi tény, hogy egyik legnagyobb Árpád-házi királyunk, IV. Béla, az országépítő, a tatárok feldúlta Magyarország újjáteremtője annak a meráni Gertrúdnak volt a fia, aki ellen az idegengyűlölő magyar főurak annak idején fellázadtak. Bánk bán gyűlölt áldozatának gyermekéből lett a haza ügyének egyik legnagyszerűbb megszállottja, valóságos nemzeti hős. A három dráma azt az időszakot mutatja be, amikor a befolyásolható, bizalmatlan bizonytalan „meráni fiú”-ból Béla király lesz, méltó a legnagyobbakhoz. A rászedett, becsapott, egyetlen szövetségesétől, a kunoktól megfosztott király számára a tatárdúlás olyan, mint Isten büntetése. Vezeklés saját hiszékenységéért, gyengeségéért. De mégis, a meráni fiú ebben a csatában nő királlyá. Mikor a had elvonul, már tudja: Európa magára hagyta a hazáját.
Visszatér Magyarországra, s megkezdi az építőmunkát. Szervez, tárgyal, szövetkezik mindenkivel, aki segíteni tud. Most van igazán elemében: IV. Béla nem a háború, hanem a béke uralkodója. De aki egymaga kénytelen vállára venni az egész ország terhét, annak áldozatokkal is számolnia kell. Áldozatok lesznek a királyi gyermekek, hiszen érdekházasságokat kell kötniük, s áldozat lesz a szerelem is a hűséges hitvessel, Laszkarisz Máriával. Az emberi, sőt királyi életnek ebben a régiójában már nincs erő a gesztusokra, szív az érzelmekre. Béla király, akinek egy ország az életműve, magára marad. És szent sem lesz belőle. Arra már nem jutott ideje.
Béla király mellett kitűnő figurák egész sora népesíti be a drámákat. Hús-vér emberek, nem hősök, nem arcátlan „történelmi személyiségek”. Esendőek, nagyszerűek, humorosak, ostobák, szellemesek, aljasok és becsületesek, mint mi magunk. Mert Szabó Magda drámái 750 évvel ezelőtt játszódnak ugyan, de kihallani belőlük mai életünk, a mai kor nagy kérdéseit is. A meráni fiú története ezért lesz – a színpadi sikerek után – emlékezetesen szép olvasmány.
7. Szabó Magda: Születésnap (94%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból!
Az Eperjes Benjámin utca egyik hosszúkás, háromemeletes házának lakói meglepődve figyelik, hogyan lesz a kis cserfes, szertelen Illés Boriból szorgos, jószívű nagylány. Mindez pár hónap leforgása alatt történik, és Borinak nagy utat kell bejárnia hozzá: búcsút kell vennie gyerekes ábrándjaitól.
Illés Bori szereti a szép ruhákat, a tűsarkú cipőket, rajong a filmsztárokért és gyönyörű barátnőjéért, a szomszédban lakó Auer Szilviáért. Szilvia tanácsára magába bolondít egy fiút, akit nem szeret, egy divatos ruha miatt összeveszik a szüleivel, és gőgösen elfordul osztálytársaitól. Amikor új lakó érkezik a házba, Bori úgy érzi, eljött álmai hercege. Rudolfra azonban Auer Szilvia is szemet vet, és Bori rádöbben arra, hogy eddig félreismerte a barátnőjét. Apránként azt is megérti, hogy mások boldogsága néha fontosabb, mint az övé, és neki kell megváltoznia ahhoz, hogy elnyerje a titokzatos Rudolf szívét.
Szabó Magda lányregényeiben olyan kamaszlányokat ábrázol, akik rózsaszín képzeletvilágán átsejlik a felnőttek bűnökkel, kötelességekkel, szívfájdalmakkal teli élete, s az ábrándokat lassan felváltja a valóság. A Születésnap című regény is erről a lélektani fordulópontról szól, s története az 1960-as évek Budapestjén játszódik.
8. Szabó Magda: Ki hol lakik? (94%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból!
Sok szülő emlékezhet gyermekkorából a Ki hol lakik? és a Marikáék háza című lapozgatós könyvekre, amelyek régóta hozzáférhetetlenek, de most újjászületnek az Európa Könyvkiadó Szabó Magda gyermek- és ifjúsági könyveit tartalmazó sorozatában. Az írónő kedves állatversikéinek új kiadását Szalma Edit grafikusművész illusztrálta.
9. Szabó Magda: Katalin utca / Ókút (93%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy e-könyv vagy hangoskönyv.
Szabó Magda írja regényéről: „A Katalin utca, ahol valaha három szomszédos család gyermekei növekedtek, szerették egymást, veszekedtek vagy meghaltak, nemcsak egy képzelet szülte utca, hanem szimbólum is: az ifjúság és a bűntelenség jelképe. Ezért vágyódnak vissza belé azok, akik valamikor ott laktak, azt remélve, hogy problémáik megoldódnak, útjaik végre célba vezetnek, ha újra a Katalin utcából indulnak el reggelenként. Hasztalan sóvárgás: a három család egyike elpusztult – hogyan, miért, majd meglátja az olvasó –, nélküle pedig nincs, nem lehet ismét a Katalin utca; az életben maradottak sosem térhetnek vissza sem az ifjúság tovaszállt idejébe, sem abba a biztonságba, amit a bűn nélküliség tudata jelent…”
Az ókút, amelyet réges-rég betemettek már, a hajdanvolt ház udvarán állt, megfejthetetlen, ígéretes titkokat őrizve mélyében. Szabó Magda regénye alászállás ebbe az ókútba, a múltba a gyerekkor világába. Abba a világba, amelyben képzelet és valóság oly természetes összefonódásban volt jelen, ahol „minden valóságnál hatalmasabb volt a káprázat”, ahol a mese, a játék állandó bűvöletében élt felnőtt és gyermek egyaránt, s ahol az otthon biztonságát csodálatos varázslók vigyázták. Szülők, rokonok, barátok népesítik be a regény lapjait s a várost, Debrecent. Utcák és emberi kapcsolatok titokzatos szövevényében próbál utat keresni a gyermek, akinek eszméléséről, örömeiről, félelmeiről, vagyis a gyermekkor káprázatáról szól az Ókút, Szabó Magda eleven sodrású, elbűvölő hangulatú regénye.
10. Szabó Magda: Az ajtó (92%)
Rendeld meg most a Líra online könyvesboltból: könyv vagy e-könyv vagy hangoskönyv.
Álmában nem, de életében egyszer kinyílik az ajtó az írónő előtt. Szeredás Emerenc ajtaja, amely mások számára örökre zárva marad. A megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőhöz, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. Gazdája megmérettetik, és nem találtatván könnyűnek, Emerenc nem csupán otthona, hanem lelke ajtaját is megnyitja előtte, ha csak résnyire is. Így sejlik fel Magyarország huszadik századi történelmének kulisszái előtt egy magára maradt nő tragikus, fordulatos sorsa. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött?
Az ajtó a ki- és bezártság, a születés és a halál ősi jelképe. Állandó kettősség jellemzi a két főhős áhítatosan odaadó, máskor szinte gyűlölködő kapcsolatát is. A szeretet kapujában állnak. Sikerülhet-e végül beljebb vagy elengedni egymást?
Az ajtó Szabó Magda talán legismertebb regénye: Szabó István forgatott belőle filmet, és 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára.
Szabó Magda élete
Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben. Édesanyja, Jablonczay Lenke és édesapja, Szabó Elek mindvégig fontos szerepet játszottak életében. A debreceni Dóczy leánynevelő intézet növendéke volt. Erről az időszakról később úgy vallott:
„Nálunk nem volt divat az idegcsillapító, sem az öngyilkosság. Felkészültünk az életre.”
Édesapja tanította meg latinul, tőle kapta az antikvitás ismeretét és szeretetét is. Édesanyja mindennapi történeteivel és bámulatos fantáziájával járult hozzá Szabó Magda írói vénájának kialakulásához. Kedves tanára, Szondy György pedig olvasmányokat ajánlott neki és gondoskodott irodalmi képzéséről.
1935-ben érettségizett, 1940-ben szerzett latin-magyar szakos diplomát a Debreceni Egyetemen, majd latintanárként dolgozott az intézményben. 1943–44-ben a hódmezővásárhelyi református leánygimnáziumban tanított, majd Budapestre költözött, ahol 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium filmügyi, majd irodalmi referenseként dolgozott 1949-ben történő elbocsátásáig.
Költőként már egyetemistaként publikált, majd fővárosba érkezése után bekerült a kor jelentős íróinak körébe, többükkel szoros baráti kapcsolatot alakított ki. 1949-ben ugyanazon a napon, amelyen odaítélték, vissza is vonták a Baumgarten-díját, majd 1958-ig nem publikálhatott. Ez idő alatt tanított, fordított és az asztalfióknak írt. 1958-ban már prózaíróként tért vissza az irodalmi életbe, négy könyve is megjelenik. Ezt követően évente publikált legalább egy kötetet, a regényeken kívül drámákat, esszéket, útirajzokat és irodalomtörténeti tanulmányokat. Ifjúsági, iskolaregényei közül kiemelkedik az 1970-es Abigél, amelynek filmsorozat-adaptációja hatalmas népszerűséget hozott.
1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, aki mellett annak 1982-es haláláig kitartott. Sokat tett férje műveinek kiadatásáért, és annak halála után hagyatékát is gondozza.
A családi titkok és történetek, a női sorsok, a hétköznapi emberi kapcsolatok kiismerhetetlen érzelemvilága visszatérő motívumai műveinek. Jó néhány önéletrajzi ihletésű regénye született, melyek kedvelt helyszíne szülővárosa. Regényeit számtalan nyelvre lefordították, Az ajtó 2015-ben felkerült a The New York Times sikerlistájára is.
„Azért sírok, mert megnyertem mindent, téged, a boldogságot és az életet, és azért sírok, mert elvesztettem önmagamat, mert nem vagyok többé ép és egész tenélküled, mert ettől a pillanattól fogva sosem én fogok igazán fájni magamnak, mindig csak te, s ha vérezni fogok, a te sebeidet vérzem. Sírok, mert velem megtörtént a csoda, amire gyerekkorom óta vágytam, amitől gyerekkorom óta rettegtem, itt a mitológiai szerelem, és mi lesz velem, vagy mi lesz veled, ha elveszítjük, ha kettőnk közül egyszer meghal valaki.”
Munkásságát rangos díjakkal ismerték el: Kossuth-díj (1978), Nemes Nagy Ágnes-díj (2000), Prima Primissima-díj (2003). 2007-ben, kilencvenéves korában, olvasás közben érte a halál.
„Emlékezz mindenre, aminek örültél, ami jó volt, emlékezz arra, amit érted tettek, a nehéz órákra, amelyek szerencsésen elmúltak, és azokra, akik segítettek abban, hogy elmúljanak. Emlékezz arra, hogy segíteni kell azokon, akik rászorulnak. Emlékezz arra, hogy önzetlen légy, fáradhatatlan, becsületes, igazmondó és önfeláldozó. Felejtsd el, ha félsz! Felejtsd el, ha gonosz indulataid vannak! Emlékezz arra, hogy mi a jó, és sose felejtsd el, hogy csak jót szabad tenned, ártanod soha.”
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
Ha érdekel az irodalom, ide kattintva még több könyves toplistát találsz. Ha máskor sem akarsz róluk lemaradni, kövess minket Facebookon!