Magyarországon világhírű. Ez a Csengetett, Mylord? című brit tévésorozat. Megannyi kerekasztal-beszélgetés és tudományos-ismeretterjesztő elemzés tárgya volt már annak boncolgatása, miért is éppen hazánkban vált ennyire népszerűvé Lord Meldrum és bagázsa. Egy biztos: az itthon először a kilencvenes években adásba került Csengetett, Mylord? a mai napig a magyar nézők egyik kedvenc sorozata.
Ennek miértjére cikkünkben a magunk módján keressük a választ: a sorozat igazi rajongói által kívülről fújt jelenetek, szállóigévé vált mondatok összegyűjtésével. Utána következik egy kis Csengetett, Mylord?-történelem is azok kedvéért, akik eddig tartották magukat a viktoriánus erkölcsökhöz, és bele sem néztek a sorozatba.
És mutatjuk a sorozatról az utóbbi hónapokban gyors egymásutánban megjelent könyveket is.
Mire vagy kíváncsi?
A Csengetett, Mylord? emlékezetes jelentei
Az finom lesz
A Csengetett, Mylord? egyik gyakran hallható mondatát sok epizódból idézhetnénk. Ezúttal onnan citáljuk, ahol rögtön kétszer, kifigurázva is elhangzik.
Stokes: Ez a palack amúgy is romlott, nincs benne erő, látszik az üvegen keresztül. (rázogatja, DURR) Óóó, micsoda átverés! (Ivy sikít) Oda se neki, most már meg kell innunk!
Wilson: Igaza van, hogy ellenőrzi, Mr. Stokes! Nem kockáztathatja, hogy rosszat szolgál fel!
Mabel: Nem is emlékszem, hogy mikor ittam pezsgőt!
Mrs. Lipton: Most sem fogsz inni. Nem csúszik a barnasörre.
Mabel: Nem ittam egy kort barnasört se!
Mrs. Lipton: Van egy korty még az üvegben a kredencen, szolgáld ki magad!
Mabel: Az finom lesz!
Henry: Kaphatok én is?
Stokes: Nem, még berúgsz tőle!
Mrs. Lipton: Tele van a csap vízzel, Henry!
Henry: Az finom lesz!
A mustár teremtéstörténete
Henry: Ezek a népek csak nyers dolgokat esznek. Nyers zöldbabot, nyers gombát, nyers sült krumplit. Hallottam, hogy az egyiknek még a kutyája is vegetáriánus. Nem tudom, mi lenne, ha valaki egy csontot adna neki.
Mabel: Hát, az én öregem azt mondta, hogy ha a Jóisten nem akarta volna, hogy húst együnk, nem találta volna ki a mustárt.
Henry és az eper
Ivy: Apa! Mit gondolsz, hogy tervezi Sir Ralph a gyilkosságot?
Stokes: Dehogy tervez ő gyilkosságot, Ivy!
Twelvetrees: Volt már a fegyverteremben? Ott aztán válogathat az eszközökben.
Ivy: Vagy tarantellapókot dug az ágyába. Egyszer Sherlock Holmesnál a csengőzsinórt puffogóviperára cserélték.
Twelvetrees: Nyilván éjszaka fogja csinálni.
Stokes: Már maga is teljesen bedilizett?
Twelvetrees: Az ilyesmit nem szabad félvállról venni.
Ivy: Hah, és ha mérget használ?
Twelvetrees: Ki cukrozta meg ezt az epret?
Ivy: Én nem!
Twelvetrees: Henry, gyere csak! Kóstold meg ezt az epret!
Henry: (benyit) Mi van?
Twelvetrees: Kóstold meg az epret!
Henry (eszik)
Ivy: És mit érzel benne szokatlannak?
Henry: Hogy kaptam.
Zsákk Hordók
A Csengetett, Mylord? magyar fordítója is sokat tett a sorozatért. Az alábbi poén eredetije lényegében lefordíthatatlan szójáték, a hazai nézők számára is szórakoztató formájában a fordító találta ki.
Ivy: Bocsánat, mylady, de öö… Mabel megérkezett. Mert tetszett neki ígérni egy ruhát a bálra.
Lavender: Ó, hát persze, jöjjön csak! Óóóh, Lady Mabel, mennyire örülök!
Mabel: El vagyok bűűvölve…
Lavender: Óóóóh, de szép ez a szoknya! És milyen érdekes anyag! Hol szerezte?
Mabel: A csarnokban. A zsákhordóknál.
Lavender: Zsákhordók? Jacques Hordoque? Ez a szalon valahogy eddig elkerülte a figyelmemet. Francia?
Mabel: Nem. Gülbaba volt benne.
Lavender: Milyen baba?
Mabel: Gülbaba. A királynak is vitték.
Lavender: Igeeen? A mi Bertie-nk néha igazán furcsa volt. Szegény királyné sokat tűrt mellette.
Ivy: Lady Lavender, ígért neki egy estélyi ruhát.
Lavender: Óh, persze! Nézze a szekrényemet! Rengeteg holmim van! Nem lett volna okosabb, ha Jacques Hordoque-nál rendel valamit?
Hova vezetne ez?
A Csengetett, Mylord? Henryje gyakran kölcsönöz más karakterektől, kifigurázva mondataikat.
Wilson: Én nagyon sajnálom, hogy késtem, de egy csomó cigánnyal voltam elfoglalva, akik levendulát és rongyszőnyeget árultak a hátsó ajtónál. Lehetetlenség ez ezen a környéken.
Henry: Hova vezetne ez?!
Wilson: Hátsó felén billentettem a cigányvajdát és megmondtam neki, hogy mit csináljon a levendulájával.
Ivy: Jaj, vigyázni kell ezekkel a cigányokkal, ha megharagítja őket, még megátkozzák!
Wilson: Én nem hiszek ezekben a marhaságokban.
Henry: Mi az a púp ott a feje búbján? (Wilson kapitány ijedten a fejéhez kap)
Wilson: Ha én a maga korában így beszéltem az idősebbekhez és a feljebbvalóimhoz, apám levette a nadrágszíját.
Henry: Hogy maradt rajta a nadrágja?
Ne szólj szám…
Stokes: Mi újság odafönt?
Twelvetrees: Úgy tűnik, jól érzik magukat.
Stokes: Kér egy pohár pezsgőt?
Twelvetrees: Nem, köszönöm.
Stokes: Ahogy gondolja!
Twelvetrees: Ha pezsgőt akarok inni, megfizetem a saját zsebemből!
Ivy: Mindenki jól szórakozik odafönt, Mr. Twelvetrees?
Twelvetrees: Elég jól.
Mrs. Lipton: Ha nincs itthon a macska, cincognak az egerek!
Ivy: Hová ment a Méltóságos úr?
Mrs. Lipton: Ó, ne szólj szám, nem fáj fejem!
Henry: A csodanőjével ment mulatni!
Mrs. Lipton: Lady Agatha nem olyan nő!
Henry: De Őméltósága olyannak tartja.
Lady Lavender gintonikja
Ivy: Tessék, Lady Lavender! Itt az esti gintonikja. (ráborítja) Óóóóh! Jaj, ne tessék haragudni, azonnal csinálok másikat.
Lavender: (próbálja a kendőből kiszopogatni) Kicsit erősebbre kérem!
Tán úgy ébred, hogy azt hiszi, Napóleon?
Stokes: Igen, asszonyom… Azt hiszem, el kell mondanom, Őméltósága elmeorvost szándékozik hívatni a házhoz.
Lavender: Fogadja meg a tanácsom, magának semmi szüksége rá! Végül is ugyanolyan normális, mint én. Vagy tán reggel úgy ébred, hogy azt hiszi, Napóleon?
Stokes: Nem, asszonyom.
Lavender: Akkor minden rendben. Reggel én sem hiszem.
A Wellington-bélszín
Ivy: Mi az a Wellington-bélszín?
Mrs. Lipton: Hát én úgy csinálom, hogy veszek egy szép darab vesepecsenyét, a bőnyeget levagdosom róla, ja, félretettem neked a kamrában, Mabel…
Mabel: Óh, de kedves!
Mrs. Lipton: Aztán átforgatom jó forró zsírban, hogy ki ne száradjon. Vajas tésztába burkolom, és be a sütőbe. Nem sütöm sokáig, Wilson kapitány kissé véresen szereti a marhát. Persze van, aki meg is tölti, de én nem. Wilson kapitánynak egy kissé gyenge a gyomra.
Stokes: No lám, azt esszük, amit a kapitány szeret. Mrs. Lipton az ő kedvére vezeti a háztartást.
[…]
Mrs. Lipton: Tessék asztalhoz ülni!
Ivy: Milyen finom illatok járnak!
Mrs. Lipton: (asztalra teszi a sültet) Szelje föl, Mr. Stokes!
Stokes: Főúri lakoma lesz.
Wilson: Hát, jó vastag kolbász.
Mrs. Lipton: Mit nem mond, kapitány?! Ez Wellington-bélszín!
Wilson: Hát az meg micsoda?
Mabel: Vesz egy szép darab vesepecsenyét, átforgatja forró zsírban, hogy ki ne száradjon, vajas tésztába burkolja és be a sütőbe. Nem süti sokáig, mert maga kissé véresen szereti. Van, aki tölteléket is tesz bele, de ő nem, mert magának gyönge a gyomra.
Wilson: Milyen gondos!
Mabel: Csak nézze, ahogy Mr. Stokes szeleteli. Csurog ki belőle a sok finom szaft. Óh, fogadok, hogy finom az íze! Csak egy kis mustár kell hozzá.
Mrs. Lipton: Hozd a mártásos tálat légy szíves, aztán hazamehetsz. Majd mi elmosogatunk.
Mabel: Nekem nem sietős.
Mrs. Lipton: Menj csak. Örülj, hogy ma korán lefekhetsz! És ne felejtsd itt a bőnyeget! A füstölt hal bőre is megmaradt reggeliről. Óh, és van még egy kevés hideg tápiókapuding.
Mabel: Óh, ez ám a díszvacsora!
Szabad!
Papagáj: Szabaaad!
Lavender: Óh, hallgass! Szabaaad!
Papagáj: Óh, hallgass! Szabaaad!
[Ha más is néznél: Ez most a top 10 Netflix film és top 10 Netflix sorozat Magyarországon.]
Csengetett, Mylord? – Karakterek és háttér
A Csengetett, Mylord? (eredeti címén You Rang, M’Lord?) egy brit televíziós sorozat, amelyet eredetileg 1988 és 1993 között sugároztak a BBC One csatornán. A szériát Jimmy Perry és David Croft alkotta, akik korábban már több sikeres brit sitcomot (szituációs komédiát) is írtak és rendeztek, mint például a Dad’s Army, az It Ain’t Half Hot Mum és a Hi-de-Hi!.
A Csengetett, Mylord? története a 1920-as évek Angliájában játszódik, főszereplői egy arisztokrata család és szolgálóik. Az események központjában egyrészt a Meldrum család áll, de a cselekmény legalább ugyanannyira meghatározó része a háztartásban dolgozó személyzet köré szerveződik. A családon belüli és kívüli kapcsolatok, valamint az egyes karakterek egyéni problémái, no meg intrikái alkotják a sorozat fő konfliktusait és humorforrását. A cselekmény során a ház lakói és szolgálói gyakran találják magukat szembe – egymás közt és másokkal is – a társadalmi osztályok közötti különbségekkel és feszültségekkel, ami számos komikus és drámai helyzetet eredményez.
A Csengetett, Mylord? karakterei (színészek és magyar hangok)
- Lord George Meldrum (Donald Hewlett, magyar hangja Somogyvári Pál, az utolsó évadban Makay Sándor): A Meldrum család feje, aki gyakran kerül kínos helyzetekbe különböző szerelmi ügyei és titkai miatt. Bár tiszteletreméltó embernek mutatja magát, és rendszeresen hivatkozik a viktoriánus erkölcsökre, melyek gyakorlását családtagjain messzemenőkig számon is kéri, ő maga gyakran cselekszik erkölcstelenül.
- Teddy Meldrum (Michael Knowles, magyar hangja Benedek Miklós): George testvére, aki meglehetősen laza életmódot folytat, és sokszor kerül bajba felelőtlen viselkedése miatt. Szolgálólányokkal közös gyermekeiből már-már összejön egy óvodai csoport.
- Lady Lavender Southwick (Mavis Pugh, magyar hangja Gyimesi Pálma): George idős anyósa, aki nemcsak bohókás, hanem kissé (nagyon) szenilis is. Furcsa ötleteivel és viselkedésével gyakran okoz problémákat a ház népének, mind családtagjainak, mind a szolgálók körében. (Ugye, Ivy?)
- Cissy Meldrum (Catherine Rabett, magyar hangja Szirtes Ági): George idősebb és sok szempontból érettebb, felvilágosultabb lánya. Éppen ezek azok a tulajdonságai, melyekkel családját, különösen édesapját gyakran megbotránkoztatja. Feminista, modernista, szocialista, racionalista (és néha dadaista) nézeteket vall, szavakkal és tettekkel is küzd a nemek és a társadalmi osztályok közötti egyenlőségért. A Munkáspárt támogatója, és nemhogy autót, hanem még repülőgépet is vezet. A maga módján Ivy hódolója.
- Poppy Meldrum (Susie Brann, magyar hangja Zsurzs Kati): George fiatalabb lánya, akit testvérétől eltérően nem a társadalmi problémák foglalkoztatnak, inkább a társasági életért van oda. Gyakran manipulálja környezetét, hogy elérje céljait, különösen ha a környezetében éppen férfi tartózkodik, pláne akkor, amikor James.
- Alfred „Alf” Stokes (Paul Shane, magyar hangja Hollósi Frigyes): A komornyik, aki állandóan pénzszűkében van, és gyakran (mindig) különféle szélhámosságokba keveredik, hogy pénzt szerezzen. Mrs. Lipton udvarlója, Ivy szerető (ám gyakran számító) édesapja.
- Ivy Stokes (Su Pollard, magyar hangja Hámori Ildikó): Alf lánya, aki szobalányként dolgozik a házban. Amennyire kedves, legalább ugyanannyira naiv. Szíve Jamesért dobog.
- Mrs. Blanche Lipton (Brenda Cowling, magyar hangja Pásztor Erzsi): A szakácsnő, aki igyekszik mindent a lehető legjobban csinálni, de gyakran szembesül a személyzet és az arisztokraták problémáival. Némi osztályon belüli felsőbbrendűségi érzés belé is szorult, ennek általában Henry és Mabel isszák meg a levét.
- James Twelvetrees (Jeffrey Holland, magyar hangja Konrád Antal): A lakáj, aki a Meldrum családhoz mint munkaadójához rendkívül lojális. Mindig pontos és precíz, és ezt másoktól is elvárja. Különösen azokkal viselkedik keményen, akik a ranglétrán alatta vannak. Oda-vissza van Ms. Poppyért, aki gyakran játszik is vele.
- Henry Livingstone (Perry Benson, magyar hangja Tahi József): Kicsi, szemüveges és kövér – ezt nemcsak mások látják, ő is így jellemzi magát. Iskolába nem sokat járt, de jól (legalábbis a többieknél jobban) számol fejben, ért a motorjavításhoz, a rádiótechnikához. Tudásával próbálja magára vonni Ivy figyelmét, ám a szobalány szíve Jamesért van oda, Henryre csak barátként tekint. Az inas mindig a rövidebbet húzza, a szerelem mellett a munkában is. Nemcsak a magához való esze van meg, hanem a beszélőkéje is, igaz, a szemtelen odaszólásaiért és buta megjegyzéseiért gyakran kap egy-egy taslit. Mindig a rövidebbet húzza.
- Mabel Wheeler (Barbara New, magyar hangja Bakó Márta): A mosogatóként és takarítónőként dolgozó Mabel az, aki rendszerint még Henrynél is rövidebbet húzza. Taslit ugyan nem kap, de leteremtést és fizetésmegvonást annál inkább. Az utóbbi nem is olyan egyszerűen végrehajtható, hiszen eleve keveset keres, mindössze három pennyt óránként. No meg némi ételmaradékot Mrs. Liptontól, de szigorúan csak a kevésbé finom falatokból. A főszereplők között ő az, aki nem a Meldrum-rezidencián lakik, hanem kettesben él iszákos férjével. Igaz, ebből alig lehet észrevenni valamit, hiszen hajnaltól késő estid dolgozik a házban. Humora, megjegyzései, nos, olyan mabel-ösek.
- Wilson kapitány (Bill Pertwee, magyar hangja Beregi Péter): Az utcában illetékes rendőrjárőr. (Akit csak a Csengetett, Mylord? fordításában léptettek elő kapitánnyá, mert ez a kifejezés a magyarban jobban illeszkedik a korhű szövegbe, mint a járőr, illetve érthetőbb, mint a konstábler.) Fejben erős és szigorú, gyakorlatban igen megengedő, ha haszna származik belőle. Jóindulata nemcsak pénzzel, hanem az utca összes szakácsa által főzött ételekkel is megvásárolható. Mrs. Lipton főztjéért különösen rajong, no meg Mrs. Liptonért is.
Társadalmi és kulturális kontextus
A Csengetett, Mylord? a brit arisztokrácia és a szolgálók közötti viszonyokat és a korszak társadalmi hierarchiáját ábrázolja. A sorozat humoros módon mutatja be, hogy mennyire különböző életmódot éltek az egyes társadalmi rétegek tagjai, és milyen bonyodalmak adódtak a mindennapjaikban. A történet során számos olyan téma kerül előtérbe, mint például a nők helyzete, a társadalmi mobilitás, a gazdasági különbségek és a hagyományok szerepe.
A Csengetett, Mylord? stílusa és hangulata különleges keveréke a vígjátéknak és a társadalmi szatírának. A sorozat sok humorforrása a karakterek közötti osztálykülönbségekből és ezekből fakadó helyzetkomikumból ered. A szolgálók és a Meldrum család tagjai közötti kapcsolatokat gyakran ironikus és szatirikus módon mutatják be, ami rávilágít a társadalmi igazságtalanságokra és a korszak ellentmondásaira.
A sorozat kritikus hangvételű és szatirikus stílusban reflektál a korszak társadalmi problémáira, miközben humorosan ábrázolja a karakterek mindennapi küzdelmeit. A Csengetett, Mylord? nagy népszerűségnek örvendett számos országban, ahol a nézők azonosulni tudtak a karakterekkel és a bemutatott helyzetekkel. Az egyik elmélet szerint Magyarországon éppen emiatt tartja magát a mai napig.
A sorozat díszletei és jelmezei hitelesen adják vissza a 1920-as évek Angliájának hangulatát. A részletekre való odafigyelés és a korszak hiteles ábrázolása különleges atmoszférát teremt, ami hozzájárul a Csengetett, Mylord? történeteinek élvezhetőségéhez és a karakterek hitelességéhez.
A Csengetett, Mylord? szinte folyamatosan műsoron van a tévében, aktuális vetítési időpontjairól többek között a tévésorozat port.hu-s adatlapján lehet tájékozódni. Minden másra ott a több mint 36 ezer rajongót számláló Csengetett, Mylord? Facebook-csoport.
Csengetett, Mylord? könyvek magyarul
Boromisza István: A Csengetett, Mylord?-univerzum – Interaktív enciklopédia
A Magyarországon több mint harminc éve töretlenül népszerű brit sorozat, a Csengetett, Mylord? különleges világba kalauzolja a nézőt. Az 1920-as évek Angliája, az arisztokrácia és a cselédség hamisítatlan angol humorban összefonódó hétköznapjai már generációknak szereztek vidám pillanatokat. A sorozathoz kapcsolódó, a világon először megjelenő interaktív enciklopédia a Csengetett, Mylord? epizódjain keresztül érdekes szócikkekben mutatja be azt a társadalmi és kulturális közeget, amelyben Lord Meldrum a viktoriánus értékeit félti, Miss Cissy a női egyenjogúságért küzd, James pedig elhatárolódik a munkásmozgalomtól.
Hogyan élhettek a Meldrum-házban fenn és lenn? Mennyi volt Ivy, Stokes vagy Mabel bére mai számítások szerint? Valóban lehetett elefántot kapni a Harrods áruházban? Mitől voltak „megesettek” az érsek által felkarolt hölgyek? Igaz, hogy a kovács is összeadhatta a Gretna Greenbe szökő párokat az üllő felett? Illik eltartani a kisujjunkat csészéből ivás közben? Mit tudott az a híres Kit Kat Klub? Mit lehetett kapni egy pennyért, shillingért, koronáért, mennyit ért egy font vagy éppen egy guinea? Az omnibusz tényleg nem is busz? Lakkcipőre meg csak aludttejet?
Ennyi kérdéshez tényleg kell már egy enciklopédia! Kedves Olvasó, köszöntjük a Csengetett, Mylord? univerzumában!
Turi Márton (szerk.): Az finom lesz!
Mikor 1988 decemberében a BBC bemutatta Jimmy Perry és David Croft új vígjátéksorozatának első epizódját, talán még maguk az alkotók sem gondolták, hogy a Csengetett, Mylord? több mint harminc év múltán is töretlen népszerűségnek, hovatovább kultikus státusnak örvend majd. Mégis így történt, csak épp a sors stílusosan abszurd fordulataként ez az ízig-vérig brit sitcom végül Magyarországon találta meg valódi otthonát. Mert míg szülőhazájában a kezdeti sikerek után többnyire feledésbe merült, nálunk a Csengetett, Mylord? legjobb poénjai szállóigének számítanak, és megannyi elkötelezett néző nevet nap mint nap a Meldrum család és szolgálóik kalandjain.
Legfőbb ideje volt hát, hogy a magyar olvasók kezükbe vehessék az első hivatalos Csengetett, Mylord?-könyvet. Kulisszatitkok a sorozat forgatásáról; forgatókönyvvázlat egy tervezett folytatásszériához; esszék a sorozat és a politika, az erotika, a gasztronómia vagy épp a divat kapcsolatáról; interjúk a méltán legendás szinkronért felelős színészekkel; magyar szerzők izgalmas Mylord-átiratai és még sok más érdekesség – ez a gazdagon illusztrált, Jeffrey Holland (avagy a sorozat fess lakája, James Twelvetrees) előszavával felvezetett kötet nem hiányozhat egyetlen vérbeli rajongó könyvespolcáról sem!
Roy Gould & Robin Carr: James és Ivy – Panzió a tengerparton
A világon először magyar nyelven jelenik meg a Csengetett, Mylord? rendezőjének és társszerzőjének könyve, akik egy korábbi sorozattervüket felelevenítve végül prózai formában készítették el a várva várt folytatást.
A hazánkban méltán legendás Csengetett, Mylord? záróepizódjában a Meldrum-ház két egykori szolgálója, a jó- és nagyképű lakáj, James Twelvetrees, valamint az esetlen, de szeretni való szobalány, Ivy Teasdale elhatározzák, hogy tengerparti szállót nyitnak.
És most a sorozat rajongói végre megtudhatják a választ a nagy kérdésre: „Hova fog ez vezetni?” A James és Ivy magával ragadó történeteiből megismerhetjük a Suttogó Pálmák panziót, ahol a kilátások nem éppen nagyszerűek (sem a tengerre, sem anyagilag), ahol James legnagyobb bosszúságára a vendégkör mérsékelten előkelő, és ahol a címszereplőkön kívül a Meldrum-ház több más hajdani lakója is felbukkan, „lentiek” és „fentiek” egyaránt…
