A mulatós zene az elmúlt évtizedben újra aranykorát éli Magyarországon: falunapokon, lagzikon, családi bulikon és klubokban egyaránt szól, és mára milliós nézettségekkel, stabil rajongótáborral rendelkező előadók uralják a műfajt. Ebben a toplistában bemutatjuk azt a tíz mulatós zenészt, akik a leginkább meghatározzák a hazai szórakoztató zenei életet.
Melyik mulatós zenészre vagy kíváncsi?
Kis Grófo – a mulatós zene fenegyereke
Kis Grófo, eredeti nevén Grófo-Kozák László, 1993-ban született Szolnokon, és mára a magyar mulatós zenészek egyik legfrissebb, legnépszerűbb arcává nőtte ki magát. A Kis Grófo művésznév édesapjára utal, aki Grófo néven szintén ismert roma énekes volt, így László már gyerekként a zene világába született, és kilencévesen kezdett el zenélni családjával. 2006-ban indította el önálló karrierjét, és azóta több fontos albumot adott ki, köztük a 2009-es Gigolót. Jelentős áttörést a 2012-es No roxa áj című dal hozott számára, melyet Jollyval közösen adott elő, és több milliós nézettséget ért el a YouTube-on. Az ezt követő években olyan slágerek születtek, mint a Bulibáró (2015), amelyért Fonogram-díjat is kapott a hagyományos slágerek kategóriájában.
Kis Grófo a mulatós műfajt „mulatásinak” nevezi, és zenéjében kiválóan ötvözi a roma népzene elemeit a modern tánc- és popzenei hangzással, így fiatalos, lendületes, ugyanakkor hagyományőrző stílust képvisel. Budapest és vidéki városok fesztiváljain, bulijain rendszeresen fellép, népszerűségét a digitális platformokon is töretlenül őrzi.
Kis Grófo érzelmes, mégis pörgős dalai nem csupán a mulatós zene rajongóit szólítják meg, hanem egy sokkal szélesebb közönséget, így ő számít manapság a műfaj egyik legdinamikusabban fejlődő, fiatal szószólójának.
Henna – a mulatós zene elbűvölő üdvöskéje
Henna a magyar mulatós zenészek világának meghatározó női előadója, akinek erőteljes énekhangja és energikus előadásmódja hamar a műfaj kedvenceivé tette. A mulatós zene világába belépve sajátos stílussal, a tradicionális cigányzene motívumaival elegyített modern hangzással és fiatalos lendülettel új színt hozott a műfajba.
Henna dalaiban a mulatós zene klasszikus elemei mellett a táncos, ritmusos dallamok hangsúlyosak, ami koncertjein és bulikon felerősíti a hangulatot. Előadásai gyakran pezsgő bulikat varázsolnak, ahol a közönség együtt énekel és táncol a slágereire.
Bódi Guszti – a Nagyecsedi Fekete Szemektől Dubajig
Bódi Guszti (születési nevén Varga Gusztáv) Nagyecseden született 1958-ban, és gyerekkora óta a zene az élete: énekelt, hangszereken játszott, majd nagyon fiatalon, 18 évesen, a roma hagyományok szerint vette feleségül élete párját, Margót. A hetvenes évek végén megalapította a Nagyecsedi Fekete Szemek együttest, amelyből kinőtt az a sajátos „pop-cigány” hangzás, ami a hazai mulatós zenei színtér egyik védjegyévé vált. A házaspár az 1980-as évek végén Budapestre költözött, hogy komolyan beindítsa karrierjét, és a kilencvenes évekre a rádiókból, lakodalmakból és falunapokról ismerős névvé váltak.
A 2000-es évek fordulóján érkezett az igazi áttörés: a Szeretlek, szeretlek album országos ismertséget hozott, rajta az ikonikus Aranyeső című dallal, amely a mai napig kihagyhatatlan mulatós klasszikus. Guszti az évek során 14 arany- és 8 platinalemezig jutott, ami a hazai mulatós mezőnyben szinte példa nélküli teljesítmény. A dalok többsége a szerelemről, családról, hétköznapi örömökről és fájdalmakról szól, így egyszerre szólnak a roma hagyományokhoz kötődő közösségekhez és a teljes magyar közönséghez.
A Bódi család ma már igazi márkanév: a házaspár közös produkciója, a Bódi Guszti és Margó a fesztiválok, falunapok és szüreti mulatságok állandó headlinere, rendszeresen nevezik őket a mulatós zene koronázatlan királyi párjának. Koncertjeik tömegeket mozgatnak meg itthon, és 2025-ben már Dubajba is meghívást kapott a família, hogy magyar mulatós show-val kápráztassák el a nemzetközi közönséget – új dalokkal, friss hangszereléssel, de a jól ismert Bódi-hangulattal.
Fiuk, Bódi Csabi saját jogán is sikeres előadó, aki egyszerre viszi tovább a családi örökséget és hoz be modernebb, fiatalosabb ízeket a repertoárba.
Kaczor Feri – a mulatós zene koronázatlan királya
Kaczor Ferenc, közismert nevén Kaczor Feri, 1958-ban született Budapesten, és hosszú pályafutása során a hazai mulatós zenészek világának legismertebb és legkedveltebb alakjává vált. Zenei pályafutását 1974-ben kezdte a Nolg zenekar vezetőjeként és billentyűseként, majd a ’90-es évek elején szóló karrierbe kezdett. Hosszú évek alatt több mint 15 arany- és 12 platinalemezt szerzett, ami a mulatós zenei világban páratlan teljesítmény. Számos saját szerzemény, valamint feldolgozások fűződnek nevéhez, amelyek a mai napig meghatározó slágerek a műfajban.
A televíziós ismertséget a népszerű Dáridó című műsor hozta meg számára, valamint az ATV Fásy Mulató című show-jában is rendszeresen feltűnt. Számos fellépése országos és nemzetközi szinten is sikert arat: Kanadában, Ausztráliában és a környező magyarlakta területeken egyaránt nagy rajongótáborral bír. Az egyszerű, közérthető szövegeket kedvelő közönség számára dalai örömöt és vigaszt nyújtanak, legyen szó bánatról vagy mulatozásról. Kaczor Feri saját maga hangszereli szerzeményeit, és otthoni stúdiójában készíti el a hangfelvételeket, ezzel is megőrizve egyedi mulatós zenész hangzását.
Nótár Mary – a mulatós zene koronázatlan királynője
Nótár Mary (születési nevén Nótár Mária) az egyik legtehetségesebb és legismertebb női mulatós zenész Magyarországon. Egy kis borsodi faluból indult, és mára az ország egyik legtöbbet koncertező, népszerű mulatós énekesnőjévé vált. Már tízéves korától zenei pályára lépett, és a roma zenei hagyományok mellett a modern mulatós zene egyik legizgalmasabb képviselőjévé nőtte ki magát. A zenéjében dominál a cigánypergetés ritmusa, amely rendkívül dinamizmust és energiát kölcsönöz produkcióinak.
A közönség főként az őszinte érzelmeket és a hiteles előadói stílust szereti benne, amelyekkel a színpadon mindig teljes szívvel adja át magát a muzsikának. Az elmúlt évek során számos sikeres dalát zenésítették meg, kiemelkedő például a Babám és a Kanak Gyilabav, melyeket milliós nézettségű videoklipek kísérnek. Nótár Mary a digitális platformokon is nagy népszerűségnek örvend, ahol nagy követőtáborral rendelkezik.
Postás Józsi – a mulatós zene szívtiprója
Postás Józsi, eredeti nevén Budai József, a magyar mulatós zene egyik jellegzetes alakja, aki karizmatikus előadói stílusával és érzékeny lírai dalokkal vívta ki magának a közönség szeretetét. Nevét a ’80-as, ’90-es években szerezte, amikor vidéki mulatságok és bálok állandó fellépője volt, és mára legendás státuszt ért el a műfajban. A „postás” becenevet annak idején a korábbi foglalkozásáról kapta, és ez a név hamar összefonódott zenei munkásságával.
Postás Józsi különlegessége, hogy a mulatós zenészek romantikusabb, mélyebb érzelmeket megjelenítő oldalát képviseli. Dalai szívhez szóló történeteket mesélnek el, a szerelem örömétől a bánatig, és kiválóan használja a magyar nóta hagyományos motívumait, miközben a mai közönség igényeihez is igazodik. Az előadásokon jellemzően egyszerű, mégis megható szövegek kísérik a dallamos zenét, amely a mulatós zene igazi esszenciáját képviselik.
Fellépései mindig hangulatosak, barátságos légkört teremtenek, és a közönség aktív részvételével zajlanak. Bár a mainstream médiában nem olyan gyakori vendég, a mulatós rajongók körében állandóan népszerű, különösen vidéken, ahol a mulatókon és piknikeken rendszeresen hallhatjuk.
Balázs Pali – egy kedves hang
Balázs Pali, vagyis Balázs Pál, Magyarország egyik ismert mulatós zenésze, aki bájos, érzelmes előadásmódjával vívta ki magának a közönség szeretetét. Az évek során olyan népszerű slágereket adott ki, amelyekben a hazai mulatós zene és a roma hagyományok egyaránt felfedezhetők, így előadásai hitelesen tükrözik ezt a kettősséget.
Balázs Pali zenéjének egyik különlegessége a meghittség és a személyesség, amely a hallgatót a líra és a mulatozás világába egyaránt bevezeti. Dalai általában az emberi kapcsolatok, a szerelem örömei és fájdalmai körül forognak, így az érzelmi töltet az egyik legfontosabb elem a művészetében. Színpadi jelenléte közvetlen és barátságos, ami miatt koncerteken mindig jó a hangulat és a közönség aktívan részt vesz az előadásban.
Az elmúlt években Balázs Pali fellépései számos vidéki és országos mulatságon, fesztiválon rendszeresen telt házzal zajlanak, és a mulatós zenei paletta egyik kiemelkedő, szerethető előadójaként tartják számon. Az online térben is aktív, ahol dalai nagy népszerűségnek örvendenek.
Jolly – a mulatós zene új generációjának sztárja
Jolly, polgári nevén Tarcsi Zoltán, Magyarország egyik legismertebb mulatós zenésze és dalszerzője, aki a műfaj megújításának zászlóvivője lett az elmúlt években. Karrierje a kilencvenes évek elején indult, majd az első nagy áttörést a 2000-es évek közepén aratta. Jolly azóta is rendszeresen alkot és koncertezik, miközben újító stílusával, a mulatós zene modernebb verziójával meghódította a fiatalabb közönséget is.
Zenei munkásságában az igényes hangszerelés és a közérthető, gyakran humoros, életigenlő dalszövegek egyaránt jelen vannak, ami egyedivé és szerethetővé teszi előadásmódját. Dalai a mulatós és tánczenei elemeket hatékonyan ötvözik, rendre népszerű slágerekké válnak.
Jolly kiváló showman, aki nemcsak színpadon kiváló, hanem a közösségi médiában is nagy követőbázissal rendelkezik, aktívan tartja a kapcsolatot rajongóival. Rendszeresen fellép országos és nemzetközi rendezvényeken, ugyanakkor élőzenei produkciója hiteles marad, és fenntartja a mulatós zene tradicionális hangulatát.
MC Hawer és Tekknő – az újhullámos mulatós duó
MC Hawer és Tekknő az elmúlt évek egyik legdinamikusabb és legfiatalosabb mulatós zenészpárosa, akik a tradicionális mulatós zenei elemeket sikeresen ötvözik a modern elektronikus és popzenei hangzással. Kettejük különleges párbeszédei, lendületes ritmusai és fülbemászó dallamai új színt hoztak a műfajba, így hamar a fiatalabb generációk kedvenceivé váltak.
MC Hawer erős színpadi jelenléttel, lendületes flow-val és karakteres előadásmóddal bír, amely mögött mélyen gyökerezik a mulatós zenei tradíció. Tekknő pedig kiváló vokáljával és dinamikus kiegészítő szerepével teszi teljessé a produkciót, megadva az egyedi hangzást és egyben az érzékenyebb, érzelmesebb zenei alaphangulatot.
Koncertjeiken a közönség aktívan részt vesz, hiszen a dalok egyszerre csalogatnak táncra és érintik meg az érzelmeket, ami garantált bulihangulatot eredményez.
Kocsis Janika – a mulatós zene kedves arca
Kocsis Janika mulatós zenész évek óta jelen van a hazai zenei életben, és stabil rajongótáborral rendelkezik. Stílusa a hagyományos mulatós zene keretein belül mozog, érzelmes, könnyen befogadható, és jól megkomponált dallamok jellemzik előadásait. Egyedi hangja és közvetlensége miatt a családias hangulatú rendezvényeken, lagzikon és vidéki mulatságokon népszerű fellépő.
Janika sokszor dolgozik együtt más mulatós előadókkal is, ezáltal folyamatosan bővítve zenei repertoárját és frissítve a műfajba való hozzájárulását. Az ő dalaiban a magyar nóta hagyományos elemei találkoznak a mulatós zenére jellemző lendülettel, és ő maga is büszkén képviseli ezt a műfajt mind a színpadon, mind az online platformokon.
A magyar mulatós zene története szorosan összefügg a magyar népzene és a cigányzene hagyományával, de sajátos, egyedi vonásai az 1980-as években és a rendszerváltozás környékén kristályosodtak ki, mulatós zenész sztárokat is adva a hazai zenei életnek.
A mulatós zenészek elődjei már a népzenei hagyományban is jelen voltak, főleg a cigányzenekarok és a lakodalmas zenészek révén. Már a 19–20. században is a cigányprímások és zenészek adták a lagzik és falusi bálok fő zenei alaphangulatát, hangszerparkjuk a hegedű, cimbalom és klarinét körül alakult ki. Ezek az együttesek, mulatós zenészek alapozták meg a vidám, táncos magyar mulatságok hangzásvilágát.
A modern értelemben vett magyar mulatós zenész és mulatós zenészek karrierjei részben a határon túlról indultak: az 1970-es évek Vajdaságában a 3+2 zenekar (a Bugyi testvérek vezetésével) népszerűsítette a tipikus, egyszerű táncdalos, mulatós hangzást, amely a magyar lakodalmak és falusi mulatságok elengedhetetlen zenéje lett. Ez a stílus keverte a magyar nóta, szerb tánczene és helyi népdalok hangulatát.
A mulatós zenészek áttörése Magyarországon a 80-as évek derekán és a rendszerváltás idején következett be. Lagzi Lajcsi (Galambos Lajos) nevét sokszor a műfaj meghonosításával, a „magyar mulatós zenészek” koronázatlan királyaként” emlegetik. Mulatós zenész pályája nagyban hozzájárult, hogy a magyar slágerlistákra és bulikba is bekerült a könnyen énekelhető, táncolható stílus. Lajcsi saját terjesztésben jelentette meg első kazettáit, amelyek országszerte keresettek lettek.
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
További érdekes összeállításokat találsz a Tíz legjobb főoldalán. Ha nem akarsz lemaradni a legújabbakról, ide kattintva kövess minket Facebookon!