Orvoshoz járni senki sem szeret, de az otthon nyugalmából sokan szívesen betekintenek ebbe a világba. Összegyűjtöttük az orvosos filmek legjavát. Van köztük új és régi klasszikus, amerikai és magyar, drámai és vicces. Közös pontjuk, hogy érdemes rájuk szánni másfél-két órát, mert nemcsak filmként sikerültek jól, de segítenek abban, hogy azok, akik csak életük legnehezebb pillanataiban látnak be a kórházak mindennapjaiba, megismerhessék, hogyan néz ki ez a világ valójában. A legjobb orvosi filmek betekintést adnak a szakma szépségeibe ugyanúgy, mint nehézségeibe és azokba az etikai kérdésekbe, amikkel az orvosoknak nap mint nap meg kell küzdeniük.
A legjobb orvosos filmek
Az orvosdoktor (Der Medicus, 2013)
Angliában járunk, a 11. században. A fiatal Rob Cole egy különleges képesség birtokában van: előre érzi a másik ember közelgő halálát, ha megérinti. Miután édesanyját egy gyógyíthatatlan betegségben elveszti, a vándorló borbély mellé szegődik, aki bevezeti a gyógyítás rejtelmeibe. Azonban hamar rájön, hogy az ismeretei szörnyen hiányosak. Megtudja, hogy perzsa Isfahanban a nagy Ibn Szína iskolájában tanulhatna orvoslást. Mivel az arab világban a keresztényekre azonnali halál vár, zsidónak álcázza magát, és útra kel, hogy elérje célját. Útja során azonban számos akadályba botlik.
A film Noah Gordon azonos című regénye alapján készült. Rendezője Philipp Stölzl, aki Simon Blockkal és Christoph Müllerrel közösen jegyzi a forgatókönyvet. A főbb szerepeket Tom Payne, Ben Kingsley, Stellan Skarsgård, Olivier Martinez és Emma Rigby alakítják. A filmet 2013. december 25-én mutatták be Németországban, Magyarországon DVD-n jelent meg szinkronizálva.
Az egyik legjobb, de kevesek által ismert orvosos film érdekessége, hogy a Ben Kingsley által alakított Ibn Szína (980–1037) történelmi személy: ő a modern nyugati orvostudomány megteremtője. Teljes nevén Abu Ali al-Huszajn bin Abdallah ibn Szína (a perzsák nyelvén: ابوعلى سينا – latinosan: Avicenna) a világhírű perzsa polihisztor a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja volt, tevékenységében tükröződik az iszlám aranykorának egyik csúcspontja. Ugyan a világ jelentős részén az ógörög Hippokratészt emlegetik az orvostudomány atyjaként, de Ibn Szína nála is többet tett le az asztalra: míg Hippokratész főleg az ókori Egyiptom tudományát gyűjtötte össze, addig a perzsa orvos rengeteg sajátos, gyakorlati újítást vezetett be. Ahogy művei elkerültek Európába, úgy indult el az orvostudomány fejlődése a keresztény világában is.
Semmelweis (2023)
Bécs, 1847. Semmelweis Ignác a bécsi klinika tanársegédje. A szülészeten a gyermekágyi láz (febris puerperalis) miatt halálozási arányszám egyre emelkedik, míg a szomszédos bábaképzőben ez az arány csak negyedannyi. Semmelweis elhatározza, hogy megfejti a titkát ennek a titokzatos kórnak, amit kollégái valamiféle levegőben terjedő vírusnak hisznek, és nem is igen fecsérelnék az időt a megfejtésére. Semmelweis rádöbben, hogy a fertőzést maguk az orvosok terjesztik, hiszen a boncteremből jövet magukkal hozzák a halálos mérget. Rájön, hogy a fertőtlenítés lehet a megoldás a problémára. Kipróbálja a klórmeszes kézmosást, amelyről bebizonyosodik, hogy hatástalanítja a hullamérget – ám erről kételkedő kollégáit is meg kell győznie.
Mai szemmel nézve érthetetlen és elképzelhetetlen, hogy a kézmosás szükségességéről akkoriban meg kellett győzni a világot, sőt még az orvosok számára sem volt ez természetes. Bár a kórházakban ma már mi sem természetesebb ennél, érdekesség, hogy egy 2018-as tanulmány szerint a nagyvilágban az emberek 97 százalékban elkövetik azt a hibát, mint Semmelweis tervének ellenzői: elkapkodják a „hosszadalmas és kellemetlen” procedúrát.
Semmelweis Ignác az anyák megmentője lett, a róla szóló orvosos film pedig 2023 legsikeresebb és legjobb magyar mozija. (És akinek nemcsak a film, de a téma is megtetszik, annak ajánljuk a Semmelweis címmel 1940-ben forgatott alkotást is.)
Műhiba (Harmful Intent, 1993)
Ha orvosos filmekről van szó, akkor óhatatlanul előkerül a műhiba témája és Robin Cook neve. Az amerikai író hátborzongatóan izgalmas könyve alapján készült a film, amely egy titokzatos halálesetről szól. A kórház egyik orvosa rájön, hogy egy terhes nő nem természetes halállal halt meg a klinikán. Ám a felismerés pillanatában az orvos élete is veszélybe kerül.
„Jeffrey nagyot nyelt, mert összeszorította a torkát a félelem. Csak néhány másodperce fecskendezte be a Marcaine-t. A próbaadag eredménye ellenére lehet, hogy vénába ment? Szakmai pályafutása során volt már dolga ilyen ellentétes reakcióval egy helyi érzéstelenítés során, és az eset lesújtó volt. A rendellenes szívverések gyakorisága növekedett. Miért gyorsul a szívműködés, és miért ilyen zilált ritmusban? Ha az érzéstelenítő adag intravénásan került be, miért nem zuhant le a vérnyomás? Jeffrey pillanatnyilag nem talált választ ezekre a kérdésekre. De orvosi tapasztalatai során kialakult hatodik érzéke megszólaltatta agyában a vészcsengőt. Valami abnormális dolog történik! Valami, amit nem tud megmagyarázni, még kevésbé megérteni…”
(részlet a könyvből)
A műhiba legendás orvosos film, amit látnia kell mindenkinek. Illetve: mindenkinek, akinek elég erős az idegrendszere egy minden hájjal megkent egészségügyi krimihez.
[Ha nem csak a filmek érdekelnek: 10 izgalmas orvosos sorozat, amit látnod kell]
Patch Adams (1998)
A kórház csendes, steril, komor falai közé hirtelen egy hatalmas cipőjű bohóc ront be, óriási vörös orral az ajtón és végiglépdel a folyosón. Ő Patch Adams (Robin Williams), a doktor, aki nem úgy néz, tesz vagy gondolkozik, mint azok a dokik, akikhez az emberiség hozzászokott. Szerinte a humor a legjobb gyógyszer, és hajlandó szinte mindent megtenni, hogy megnevettesse betegeit – még akkor is, ha ezzel a karrierjét kockáztatja. Az igaz történet alapján készült orvosos film a hasfalrengető humort egy felemelő történettel kombinálja, így nemcsak vígjátékként kiváló, hanem hagy maga után gondolkodnivalót is.
Kóma (Coma, 1978)
A Robin Cook azonos című bestsellerét mozivászonra átmozgató alkotásban Dr. Susan Wheeler sebész egy bostoni kórházban. Legjobb barátnője, egy életerős fiatal nő abortusz közben váratlanul kómába esik. Susan érthetetlennek találja a dolgot és nyomozni kezd. Hamarosan rájön, hogy ez nem az első eset volt: számos egészséges, fiatal beteg esett kómába jelentéktelen kis beavatkozások során, akiket a kórházból egy komor intézetbe szállítottak, ahol testüket gépekkel tartják életben. A doktornő mindenáron a végére akar járni a dolognak, annak ellenére, hogy egyre veszélyesebb helyzetekbe sodorja magát. Mindenki bolondnak nézi, még a barátja is, akit várható előléptetése előtt különösen kényelmetlenül érint a lány nyüzsgése – és itt indul be igazán ez az orvosos film.
„Susan még csak két éve tartozott az orvosi világhoz, de már tisztában volt vele, micsoda nimbusz veszi körül azt, aki új betegséget vagy új szindrómát fedez fel. Elképzelte, hogy az ő felfedezését Wheeler-szindrómának fogják elnevezni, és ezzel orvosi karrierje már biztosítva is van. A betegség felfedezője ugyanis rendszerint sokkal híresebb, mint a betegség gyógyításának a felfedezője. A Cognan-betegségben, a Tolpin-szindrómána vagy a Depperman-féle degenerációban például vannak szerzői nevek, az olyan gyógyszernevek azonban, mint a Sabine-csepp, igen ritkák. A penicillinnek is penicillin a neve és nem Fleming-gyógyszer.”
Robin Cook: Kóma
Ébredések (Awakenings, 1990)
Az Ébredések című orvosos film Oliver Sacks 1973-as, azonos című emlékirata alapján készült. A főszereplő Dr. Malcolm Sayer (Robin Williams) egy kitalált neurológus, de karakterét Sacks saját magáról mintázta.
A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való orvos a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévő betegeket kezelnek, olyanokat, akik az 1917 és 1928 közötti encephalitis lethargica járványt túlélői. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van győződve róla, hogy ezek az emberek „odabenn mégis élnek”. A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni őket az életbe. Az összes beteg – köztük Leonard Lowe (Robert De Niro) – felébred több évtizedes „álmából”, és hirtelen egy új korban kell helytállnia.
A nyomozó (2008)
Malkáv Tibor (Anger Zsolt) nincs jóban az élőkkel. Malkáv Tibornak jobbára nincsenek kapcsolatai. Egyetlen élő hozzátartozója a haldokló anyja. A műtétre nincs pénz. Malkáv Tibor elvállalja, hogy megöl egy vadidegent anyja megmentéséért. Malkáv Tibor végez Szirmai Ferenccel. A pénzt megkapja, úgy tűnik, minden rendbe jön. De másnap Malkáv Tibor levelet kap Szirmai Ferenctől. Kiderül, hogy nagyon is közük volt egymáshoz. Malkáv Tibor bajban van. Ki kell derítenie, ki bérelte fel és miért, ha el akarja kerülni a felelősségre vonást. Malkáv Tibor boncmester. Malkáv Tibor egy halott nyomába ered, hogy váratlan dolgokat tudjon meg saját magáról.
Gigor Attila első nagyjátékfilmje thriller a legjavából: van benne gyilkosság és rejtély, no meg az abszurd körülményekhez illő feketehumor. Érdemes megnézni, és ehhez nem is kell továbbmenni: az orvosos filmet a forgalmazó teljes egészében elérhetővé tette YouTube-on.
Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre (2020)
A Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmben valóság és képzelet csúszik össze egy szerelmes nő fejében. Márta, a negyvenéves idegsebész szerelmes lesz. Fényes amerikai karrierjét hátrahagyva visszatér Budapestre, hogy új életet kezdjen a férfival. Ám Márta hiába vár a Szabadság-híd pesti hídfőjénél: a férfi nem jelenik meg a randevún. Márta kétségbeesetten a keresésére indul, de amikor rátalál, élete szerelme azt állítja: sohasem látta őt azelőtt.
Ez egy orvosos film, de annál jóval több: sokat elmond rólunk, hétköznapi emberekről is.
Száll a kakukk fészkére (One Flew Over the Cuckoo’s Nest, 1975)
Egy legendás orvosos film, ami – Ken Kesey regényére alapozva – egy elmegyógyintézetben játszódik, ahová McMurphy (Jack Nicholson), a kisstílű bűnöző a börtön helyett záratja magát. Hamarosan rájön, hogy az intézmény – valóban mentális gondokkal küzdő – lakói valójában semmivel sem bolondabbak nála, inkább bolond a világ, amelyik idejuttatta őket. A történet többi szereplőjének élete mind egy-egy dráma, aminek már csak végkifejletével találkozunk. McMurphyről hamar lehull a kívülállás páncélja, és megpróbál segíteni társain, akiken látja: az orvostudomány köntösébe bújtatott érzéketlenség és álszent gyógyítás – valójában fegyelmezés, idomítás – csak rontja állapotukat.
A Száll a kakukk fészkére című film, akárcsak az alapjául szolgáló regény, legendává vált. 1976-ban hat Golden Globe-díjjal (legjobb filmdráma, legjobb rendező: Miloš Forman, legjobb női alakítás: Louise Fletcher, legjobb férfi alakítás: Jack Nicholson, legjobb forgatókönyv: Lawrence Hauben és Bo Goldman, legjobb színészi debütálás: Brad Dourif) és öt Oscar-díjjal ismerték el (legjobb film, legjobb rendező, legjobb női főszereplő, legjobb férfi főszereplő, legjobb adaptált forgatókönyv). Látni kell.
[Ha az orvosos filmek mellett megnéznél még pár legendás mozit: átkattintva itt a világ 10 legjobb filmje, amit látnod kell.]
Zárójelentés (2020)
Stephanus professzort (Klaus Maria Brandauer) váratlanul nyugdíjazzák. A doktor még nem szeretne elszakadni hivatásától, így elbúcsúzik kórházi kollégáitól, hazaköltözik a szülőfalujába, és – a helyiek nagy örömére – körzeti orvosként kezd dolgozni. A fiatalkori szerelme és gyerekkori legjobb barátja viszontlátása megérinti a biztonságos környezetéből kiszakadt doktort, ám a faluban nemcsak pozitív élmények érik: olyan kisstílű, de ártalmas politikai csatározásokba is belekeveredik, amelyek nem engedik meg, hogy belefeledkezzen a múltidézésbe, vagy egy új élet gondolatával kísérletezzen. Stephanus a saját kárán kénytelen megtanulni, hogy a múlt kísérteteivel csak akkor számolhat le, ha szembenéz a jelennel.
A Zárójelentésben ismét egy filmért dolgozik az Oscar-díjas Szabó István a Mephisto főszereplőjével (Klaus Maria Brandauer) és operatőrével (Koltai Lajos), és korábbi filmjeinek alkotótársaival, a a magyar színésztársadalom ikonikus alakjaival (Andorai Péter, Eperjes Károly, Kerekes Éva, Udvaros Dorottya).
Ezt a magyar orvosos filmet két dolog teszi igazán különlegessé. Az egyik, hogy Szabó István egykor maga is orvosnak készült. A másik pedig, hogy a rendező nyilvánosság előtt korábban nem kibeszélt ügynökmúltjára is utalásokat tesz benne.