Több mint 150 fajta közel 600 ezer egyedét vizsgálták meg tudósok, hogy kiderítsék, melyik kutya él a legtovább. A Scientific Reports című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerzői megállapították, hogy a nagytestű és a rövidorrú fajtáknál általában tovább élnek a kisebb és hosszú orrú kutyák. A nőstény ebek pedig valamivel hosszabb életűek, mint a hímek.
A kutatók azt is megállapították, hogy a fajtatiszta kutyák átlagos élettartama 12,7 év, míg a keresztezett kutyáké kereken 12 év. A fajtatiszta kutyák túlélési előnye ellentmond néhány korábbi kutatásnak. A tanulmány szerzői szerint ez abból tényből fakadhat, hogy az összes keresztezett kutyát – mérettől és fajtakeveréktől függetlenül – egyetlen kategóriába sorolták.
Fontos, hogy ezek a megállapítások, ahogy a legtovább élő kutyafajtákat felsoroló táblázatban szereplő számok is csak átlagok. Ez azt jelenti, hogy egyes kutyák esetében jelentős eltérések is lehetnek.
[Macskák életkora: meddig él egy cica? Hogyan kell kiszámolni? Melyik a 10 legtovább élő fajta?]
Mire vagy kíváncsi?
Melyik kutya él a legtovább?
Kutyafajta | Átlagosan elért életkor |
---|---|
1. Lancashire heeler | 15,4 év |
2. Tibeti spániel | 15,2 év |
3. Bolognese (bolognai pincs) | 14,9 év |
4. Siba inu | 14,6 év |
5. Papillon | 14,5 év |
6. Havanese (havannai pincs) | 14,5 év |
7. Lakeland terrier | 14,2 év |
8. Coton de tuléar | 14,2 év |
9. Border terrier | 14,2 év |
10. Schipperke | 14,2 év |

A legrövidebb ideig élő kutyafajták
Kutyafajta | Átlagosan elért életkor |
---|---|
Bulldog | 9,8 év |
Francia bulldog | 9,8 év |
Affenpinscher | 9,3 év |
Angol véreb | 9,3 év |
Nápolyi masztiff | 9,3 év |
Bernáthegyi | 9,3 év |
Masztiff | 9 év |
Cane corso (olasz masztiff) | 8,1 év |
Kanári-szigeteki kutya | 7,7 év |
Kaukázusi juhászkutya | 5,4 év |
A kutya és az ember kapcsolata: miből lett a cserebogár?
A kutyák háziasításának története mélyen gyökerezik az emberi civilizáció korai időszakaiban. Az ősi időkben a farkasok a vadászat során az ember segítségére voltak, és ez a partnerség később az ember és a kutya közötti szoros kapcsolat alapjává vált.
A kutyák háziasításának pontos kezdetei homályba vésznek, de feltételezések szerint legalább 15 000 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Az ősemberek valószínűleg az élelemszerzés során vadászat közben kialakult kapcsolatból hozták létre az első fajtiszta kutyafajtákat. Azok a farkasok, amelyek hajlandóak voltak közelebb kerülni az emberekhez, könnyebben megtalálták az élelemforrásokat az emberi települések közelében, és így előnyösebb helyzetben voltak a túlélés szempontjából.
Az emberek fokozatosan kezdtek szelektív tenyésztést alkalmazni, hogy olyan kutyafajtákat hozzanak létre, amelyek jobban megfeleltek az együttműködésre, a vadászatra, a juhászatra, a biztonsági őrizetre vagy akár csak a társasági célokra. Az ókori civilizációk, például az egyiptomiak és a rómaiak, már különböző kutyafajtákat ismertek és tartottak.
Az ember és a kutya közötti kapcsolat nemcsak munka és szolgálat volt; sok esetben barátság és hűség alakult ki. A kutyák érzékenyek az emberi hangulatokra, képesek az emberi utasítások megértésére és visszajelzésre, és hajlandóak az emberi vezetés alatt cselekedni. Ez a képesség a kutyák számára lehetővé tette, hogy az emberi társadalom szerves részévé váljanak, és számos kultúrában fontos szerepet játszanak az ember életében.
Az ipari forradalom idején a városi életmód elterjedésével a kutyák szerepe változott. Sokkal inkább társállatokká váltak, akik a házak és a családok védelmét szolgálták, valamint a szórakozás és a szabadidős tevékenységek résztvevőivé váltak. A kutyák sokféle területen alkalmazkodtak az emberi igényekhez, például a terápiás célokra, a segítőkutyák vagy a rendőrségi és katonai szolgálatok terén.
A 19. és a 20. században a kutyák fajtiszta tenyésztése még elterjedtebbé vált, és a különböző fajtákra jellemző tulajdonságokat finomították. Ebben az időszakban számos kutyafajta alakult ki, amelyek különböző célokat szolgálnak, például a pásztorkutyáktól kezdve a vadászkutyákon át a munkakutyákig és a társasági kutyákig.

Ma a kutyák széles skáláját láthatjuk, akik különféle szerepeket töltenek be az emberi társadalomban. Vannak, akik még mindig a mezőgazdasági és munkakutyák hagyományos szerepét töltik be, míg mások családi házi kedvencként élnek és részei a mindennapi életünknek. A modern időkben a kutyák genetikai hátterének tanulmányozása és az állatok viselkedésének mélyebb megértése segítségével új fajták és képességek jönnek létre, amelyek még jobban szolgálják az emberi társadalmat.
Mivel az ember és a kutya közti ragaszkodás rendkívül erős is tud lenni, sokak számára fontos szempont a kiválasztáskor, hogy melyik kutya él a legtovább.
Összességében a kutyák háziasítása és fejlődése egy rendkívüli utazás az ember és az állat közötti kapcsolat történetében. Az évezredek során az emberi és kutyás társadalom szorosan összefonódott, és a kutyák különleges helyet foglalnak el az emberi kultúrában és a szívekben. A kutyák az emberi társadalom szerves részeivé váltak, és életünk fontos részét képezik, legyen szó munkáról, szórakozásról vagy egyszerűen csak társaságról és hűségről. És már ezért sem mindegy, melyik kutya él a legtovább.
Hogyan látják egymást a kutyák és az emberek?
Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói nem arra voltak kíváncsiak, hogy melyik kutya él a legtovább, hanem az embert látó kutya és a kutyát látó ember agyát vizsgálták. A felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző.
Ez volt az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik. A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.
Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.
Az agyi válaszmintázatok elemzése megerősítette azt – függetlenül attól, hogy melyik kutya él a legtovább –, hogy kutyáknál a fajtárs-preferencia elsődleges az arcpreferenciával szemben, míg embereknél az általános arcpreferencia elsődleges a fajtárs-preferenciával szemben – derül ki a tanulmányból.
A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott. Érdekes módon jobban hasonlított egymásra a két faj agyi aktivitása, amikor mindegyik a saját fajához tartozó egyed arcát nézte, mint amikor mindketten kutyaarcot néztek. Vagyis nem a képi ingerek fizikai hasonlósága váltott ki hasonló aktivitásokat a két fajból, hanem az, amit ezek a képek a nézőnek jelentettek.
[Még több top 10 lista itt.]