Ha valaki Magyarországon a nyolcvanas–kilencvenes években bekapcsolta a tévét, nagy eséllyel nemcsak a képernyőt kapcsolta be, hanem az egész ország lelki távfűtését is. Mert a Szomszédok nem csupán egy tévésorozat volt: ez volt A sorozat. A panelrengeteg életre kelt, és minden csütörtök este a házgyári betonfalakon is átszűrődött a hang.
Gazdagréten mindenki mindenkiről tudott mindent, mégis szerethető maradt a nagybetűs Közösség. A Szomszédok igazi időutazás a magyar társadalom múltjába: a KGST-világ után a privatizációba, a Trabantból a Suzukiba, a tejes zacskóból a Tetra Pakba. És persze ott voltak a karakterek, azok az örök magyar archetípusok, akik a panellétet nemcsak megélték, hanem örökérvényűvé tették.
A sorozatban a Vágási, Takács és Mágenheim család mindennapjai közepette sok további lakó és ismerős is feltűnt, akik közül néhány igazán felejthetetlen és ikonikus karaktert idézünk most fel.
Ezekkel szállunk be az internetbe
Hol lehet most megnézni a Szomszédokat a neten?
A Szomszédok világa a maga idejében tükör volt: néha homályos, néha vicces, de mindig őszinte. És ha újranézzük, még ma is felismerjük magunkat bennük: a panaszkodó Böhm bácsiban, a tenni akaró Feriben, a mindent jobban tudó Jankában, vagy épp a jószívű Taki bácsiban.
A sorozatot időnként ismétlik a tévében is, illetve itt-ott onlájn is fellelhető változatos minőségben. Jó hír, hogy a sorozat jogait birtokló MTVA idővel elkezdte felpakolni a teleregény fejezeteit elfogadható képminőségben streamingszolgáltatásába. A Szomszédokat ide kattintva nézheted meg a Médiaklikken.
A Szomszédok 10 legendás szereplője
Janka néni (Pásztor Erzsi)
Janka néni olyan, mint a jó magyar paprikás krumpli: egyszerű, mégis felejthetetlen. A Szomszédok egyik ikonikus karaktereként ő egy személyben a szocializmus Lőrincz L. Lászlója és a piacgazdaság Friderikusza. Minden helyzetre van véleménye, sőt, általában több is. Pásztor Erzsi alakítása igazi mestermunka: Janka nem gonosz, csak hát… tapasztalt. Ő mindig tudja, mi a helyes, még akkor is, amikor senki nem kérdezte. A lakótelepi intrikák Mózese ha kell, kettéválasztja a vasárnapi húsleves gőzét, hogy átjusson rajta a családi igazság.
No meg a folyadék. A legendásan életrevaló nagynéni a vizet sajnos nem bírja. Az klóros. De ha bármi más meginnivaló akad, annak sosem ellensége.
A jó Janka néni – Vágási Feri felesége, Vágási Jutka nagynénje – örökre beírta magát a magyarok szívébe, valahová a kisfröccs és a vodka közé.
Vágási Feri (Nemcsák Károly)
Ha a rendszerváltásnak lett volna kabalafigurája, az bizony Vágási Feri lett volna. Az egyszerű nyomdászból lett költöztetőből lett számítógépes vállalkozó, aki megmutatja, hogy Magyarországon is lehet self-made man. Csak előtte jó, ha van egy stabil Kőbányai a hűtőben.
Nemcsák Károly karaktere az „új idők új dalai” korszak megtestesítője. Feri, aki az üzleti világot is épp olyan szerszámosláda-logikával próbálja megérteni, mint a szedőgépet, és közben hisz abban, hogy a számítógép majd mindent megold. Tulajdonképpen ő az első magyar startupper: floppyval és hitellel.
Taki bácsi (Zenthe Ferenc)
A Szomszédok sorozat világa gyakran nem egyszerű, de van egy ember, aki mindig nyugalmat áraszt: Taki bácsi, a taxis. Alma nagypapája, Lenke néni hűséges férje. Ő az örök mozgásban lévő nyugalom, a négy keréken guruló bölcsesség. Ha életvezetési tanácsot keresel, nem kell messzire menni, csak beülni a taxiba, és hagyni, hogy Taki bácsi bebizonyítsa: maga az út a cél.
Zenthe Ferenc felejthetetlenül hozta azt az egyszerű, mégis mélyen emberi karaktert, akinek minden mondata mögött egy életnyi tapasztalat áll. Hitelesen alakította a nemzet nagypapáját, aki mindig tudta, mikor kell szólni, és mikor kell csak bólintani.
És persze az autó! A Taki-féle Lada nemcsak jármű volt, hanem vallomás a magyar valóságról: kicsit rozoga, de a miénk.
(Fotó: MTVA)
Lenke néni (Komlós Juci)
Lenke néni sosem jött zavarba a konyhában, és ha valamit nem tudott, akkor is tudta. Főztje legendás volt, és a „spóroljunk, de jól lakjunk” filozófiát nála jobban senki sem képviselte.
Komlós Juci lenyűgözően hozta a szeretetteljes, kicsit kákán is csomót kereső, de végtelenül emberi nagymamát. Lenke néni az a típus volt, aki még a panellakás szagát is képes volt otthonossá varázsolni.
Ha Lenke néni ma élne, biztosan lenne gasztroblogja: Lenke néni konyhája – 20 perc alatt háromfogásos ebéd 900 forintból. A lájkok száma csillagászati lenne, főleg ha a kommentelők kapnának mellé egy kis házi lekvárt is.
Etus (Csűrös Karola)
Etus, a művészlélek, aki mindenben hitt, kivéve a józan észben. Ő volt a lakótelep és környéke bohém múzsája, aki minden új dolgot kipróbált: általában kerámiát készített, de majdnem ugyanilyen gyakran családtagjai lelkét ápolta. És van, amikor a pénztárcájukat is: maga sem tudta, honnan, de valahogy mindig akadt egy kis pénze lánya családjára, legfőképp persze unokája, Julcsi összes kívánságára.
A Szomszédok teleregényt kitaláló Horváth Ádám felesége, Csűrös Karola lenyűgöző játékkal mutatta meg, milyen az, amikor valaki nem alkalmazkodik, hanem megél. Etus bár gyakran tűnt el a művészet ködében, valahogy mindig visszatalált a lakótelepi valóságba.
Mágenheim Ádám (Kulka János)
A magyar orvosikon. Mágenheim doktor mentőorvosként az ország fehér köpenyes lelkiismerete volt: mindig helytállt, mindig segített. És mindig fáradt volt.
Kulka János finom, visszafogott, mégis rendkívül emberi játéka tette Ádámot a sorozat egyik legmélyebb karakterévé. Ő volt a modern hős: a magyar Dr. House, csak kevesebb cinizmussal és több szívvel.
És persze ott volt a családi élet, hisz Mágenheimék a Szomszédok tökéletes családja voltak. Együtt sírtunk, amikor Ádám küzdött, együtt nevettünk, amikor Julival kibékültek. Ha valaki kérdezi, mi az a „magyar dráma”, elég annyit mondani: Mágenheim doktor élete és munkássága.
Böhm bácsi (Máriáss József)
A gazdagréti lakótelep örök panaszkodója. De olyan kedvesen tette, hogy még a csekkek is szívesebben jöttek hozzá. Böhm bácsi a magyar pesszimizmus művésze volt, az „úgysem lesz jó vége” filozófia mestere. Máriáss József remekül egyensúlyozott a humor és a tragikum között: Böhm bácsi egyszerre volt komikus és szívszorító figura. Mindig talált valamit, amin bosszankodhatott, de ha valaki bajban volt, ő rohant először segíteni.
Az élet úgy hozta, hogy nemcsak Böhm bácsi szerepét, hanem a Szomszédok, illetve a magyar televíziózás történetének egyik legszívbemarkolóbb jelenetét is Máriáss Józsefre bízta a nagy égi rendező. A színész egészsége 71 éves korában hanyatlani kezdett. Színpadi szerepeket többé nem vállalt, de külön kívánsága volt, hogy ameddig lehet, szerepelhessen a Szomszédokban. Ez így is történt, halála előtt két nappal még forgatott, ám az elkészült epizódot csütörtökön már nem láthatta adásba kerülni.
Bujtás János, a Szomszédok egyik rendezője később a Blikknek mesélt a történtekről.
„Nagyon hamar olyanná vált a produkció, mintha második családunk született volna, közülük elveszíteni valakit szörnyű érzés volt. Ilyenkor azonnal reagálnunk kellett. Például Máriáss Józsi bácsihoz rögtön lementünk forgatni egy utolsó jelenetet úgy, hogy tudtuk, több epizódban már nem fog szerepelni. Józsi bácsi akkor leveleket olvasott fel a kórházi ágyán, ezek az aggódó nézők, gyerekek valódi leveleiből vett idézetek voltak. Tisztában volt vele, hogy ezzel a néhány képkockával búcsúzik az emberektől. A végén meg is fogalmazta, hogy mire emlékezzenek belőle. Iszonyúan megható volt. Ha visszanézem ezeket a jeleneteket, a mai napig könnybe lábad a szemem.”
Ez a bizonyos rész a Szomszédok 105. fejezete, melynek már nyitánya is sejteti: valami szomorú történik. A rész végén a szerepe szerint is beteg színész ezt mondja:
„Mindig titkolni akartam a betegségemet. Színészkedtem, szerepet játszottam. Lehet, hogy elfogytak a szerepek? Akkor egy felhő szélén ülve, nem közös Böhm, őrző angyal szeretnék lenni. Mindenkinek jó éjszakát!”
Gábor Gábor (Koltai János)
Warren Buffett Szomszédok-módra. Na jó, nála kicsit kevesebb sikerrel. A vállalkozó szellem magyar mintapéldányaként Gábor Gábor mindenben üzletet lát. Nemcsak vállalkozik, ő maga a vállalkozás.
Koltai János pazar humorral hozta a kissé pökhendi, de szerethető üzletembert, aki mindig valami nagy dobáson törte a fejét. Hol szalont nyitott, hol kevésbé legális üzletekben utazott, hol pedig csak filozofált a siker mibenlétén – természetesen egy szivarral a kézben.
Ő volt az első magyar tévés karakter, aki a szocializmusból az új világrend felé keserűen evező országban megmutatta: a kapitalizmus lehet szórakoztató is. És bár néha elbukott, mindig talpra állt – hisz a magyar vállalkozói szellem nem hal meg, csak új cégnevet vesz fel.
Sümeghy Oszkár (Palócz László)
Sümeghy Oszkár a tipikus „jóakaró” volt, abból a fajtából, aki mindig tudja, másnak mi lenne a legjobb. Mindenbe beleszólt, de valahogy sosem rosszindulatból, inkább mert túl sok ideje volt.
Palócz László briliáns komédiásként formálta meg a figurát, aki a magyar kisember minden gyarlóságát és szerethetőségét egyesítette. Ő volt az, aki képes volt filozofálni egy leeresztett bicikligumin, és ebből társadalmi tanulságot vonni le.
Ha ma is a képernyőn lenne, valószínűleg politikai elemzőként tűnne fel valamelyik reggeli műsorban, és azonnal berobbantaná a kommentfalat.
Kutya úr (Raksányi Gellért)
A név nem véletlen, Kutya úr valóban kutyás volt, de még inkább emberi. Ő volt az állatbarát, a természetvédő, a „nem kell pénz, csak béke és egy tál csontleves” típusú bölcs.
Raksányi Gellért csodálatosan hozta a Szomszédokban a mogorva, de aranyszívű figurát. Kutya úr nem volt társadalmi hős, inkább a csendes megfigyelő, aki a park padjáról nézte, hogyan változik körülötte a világ.
Ha ma élne, valószínűleg influencer lenne a YouTube-on, Gazdagréti Gazdi néven. És biztosan több követője lenne, mint bármelyik politikusnak.
„A bőrkabát…” – avagy a Szomszédok legviccesebb bakijai
Igen, még a legendás magyar paneluniverzumban is akadtak félrenézett kamerák, elcsúszott mondatok és olyan pillanatok, amikor Janka néni sem találta a szavakat. A komoly tanulságok és moralizáló zárómondatok mögött ott voltak a nevetések, a spontán elszólások és a kulisszák mögötti emberi pillanatok. Nézzük, milyen az, amikor a „szocialista valóság” egy pillanatra kicsúszik a szereplők kezéből.
Szomszédok-paródiák
A magyar televíziózás legismertebb sorozata több paródiát is megélt-megért. A három legjobban sikerültet mutatjuk most. Az első videó érdekessége, hogy nem is igazán paródia: egyszerűen csak indokolatlan cenzúra, kisípolás olyan helyeken, ahol bármilyen kifejezés elképzelhető. Bármilyen is.
Gálvölgyi János Szomszédok-paródiája egy igazi kabaré-remekmű, amely humorosan és éles társadalomkritikával mutatja be a klasszikus sorozat legismertebb karaktereit. A paródia azon túl, hogy visszatükrözi a sorozatban megjelenő hétköznapi helyzeteket és a jellegzetes Szomszédok-dinamikát, Gálvölgyi mesteri gesztusaival és mimikájával egy-egy karaktert szinte életre kelt, miközben a tipikus stílusjegyeket kicsit felnagyítva tálalja. A Szomszédok ikonikus figuráit felidéző paródia egyszerre szórakoztat és emlékezteti a közönséget a sorozat maradandó értékeire.
Bagi Iván és Nacsa Olivér Szomszédok-paródiájában a duó briliánsan lovagolja meg az eredeti figurák jellegzetességeit, még inkább felnagyítva a szomszédsági konfliktusokat és beszólásokat, így a nézők újra nevethetnek a jól ismert Vágási Ferin, Janka nénin vagy éppen Etuson, akik a kétezres évekbe csöppenve szembesülnek a valósággal.
Újra együtt a Szomszédok – a Partizán karácsonyi különkiadása a sorozat egykori szereplőivel
A Partizán karácsonyi különkiadásában a Szomszédok egykori szereplőivel és alkotóival beszélgetnek a sorozat jelentőségéről, politikai szerepvállalásáról, valamint arról is, hogy miért kellett megszűnnie a sorozatnak. Bujtás János rendező mellett mesél még Borbély László, Epres Attila, Frajt Edit, Ivancsis Ilona, Nemcsák Károly, Németh Kristóf és Pásztor Erzsi.
Miért lett vége a Szomszédoknak?
Horváth Ádám az 1987-től 1999-ig futó Szomszédoknak nemcsak rendezője, hanem megálmodója és mindenese is volt. Ő találta ki a történetet, ő írta a forgatókönyvet és a konkrét szöveget is. A másik ikonikus rendező, Bujtás János szerint ez addig működött jól, amíg Horváth Ádámot 1994-ben tévéelnöknek választották, akkor ugyanis mindkét nagy politikai oldallal olyan konfliktusokat vállalt fel, hogy nem maradt kellő ideje és energiája a Szomszédokra. Ebbe a helyzetbe érkezett meg Bujtor István, aki kezdetben stúdióvezetőként volt jelen, majd később egy epizódban szereplőként is feltűnt. Ezután rendezőként is közreműködött, majd amikor a Magyar Televíziónál megváltoztak a viszonyok, pénzügyi hatalmat kapott a produkció felett producerként.
Bujtás János a Blikknek így mesélte:
„Mondhatni, kivette Ádám kezéből a hatalmat, aki akkor már nagyon belefáradt a munkába, kezdett betegeskedni is, és ezt – teljesen jogosan – Pista kihasználta. Nem bírálom őt, hiszen nagyszerű szakember volt, de tény, hogy ezt a helyzetet nem tudta kezelni, és ugyanabba a hibába esett, mint maga Ádám, hogy mindent ő akart csinálni. Nem volt ő sem könnyű helyzetben, hiszen a hatalmi változások miatt a televízió is össze-vissza fizetett, így Bujtor sem tudta a gázsikat időben odaadni a stábnak. Idővel felére csökkentette a fizetéseket, aztán volt, amikor ki is maradt 1-2 hónap – mondta a rendező. A végén Bujtor döntött úgy, hogy befejezi a Szomszédokat. A pénzből egy másik sorozatot forgatott Győrben Kern Andrással Komédiások címmel, ami csupán néhány részt élt meg.”
Ha tetszett a cikk, oszd meg másokkal is!
További érdekes kérdéseket és válaszokat találsz a Tíz legjobb főoldalán. Ha nem akarsz lemaradni a legújabbakról, ide kattintva kövess minket Facebookon!