Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a szálló por jelenléte, avagy a finomszemcsés szennyezés alapján rangsorolta az európai városokat. Az adatsorból kiderül, hol mennyire tiszta a levegő, ahogyan az is, melyik településen olyan mértékű a légszennyezettség, hogy annak már jelentősen káros egészségügyi következményei lehetnek.
Mire vagy kíváncsi?
A lista: tiszta levegő és légszennyezettség 372 európai városban
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legutóbb kiadott (2022 végleges és 2023 előzetes adatait tartalmazó) jelentése szerint Európa levegőminősége javul, de az uniós előírások még mindig nem teljesülnek a kontinensen. A Levegőminőség Európában, 2024 című tanulmány megállapítja, hogy 2022-ben az európai megfigyelőállomások mindössze 2 százaléka regisztrált az uniós éves határértéket meghaladó finomrészecske-koncentrációt. Ugyanakkor szinte minden, városban élő európai polgár (96%) a finomrészecskék (PM2,5) olyan koncentrációjának van kitéve, amely meghaladja a WHO által meghatározott irányadó szintet. (Az Európai Unióban a PM2,5-re nincs hivatalos óránkénti vagy napi határérték; az éves határérték 25 µg/m3. A WHO az egészségre már káros napi határértékként 25 µg/m3-t, éves határértékként pedig 10 µg/m3-t állapított meg.)
Az EEA elemzése arra is rávilágít, hogy az egyes országok és régiók között jelentős különbségek vannak, és a közép- és kelet-európai területeken általánosságban magasabb a szennyezettség szintje. 2022-ben csak Izlandon volt a finomrészecskék koncentrációja alacsonyabb a WHO által meghatározott irányadó szintnél. Az uniós határértéknél magasabb koncentrációkat három uniós tagállamban mértek: Horvátországban, Lengyelországban és Olaszországban. (Az adatok például abban is segíthetnek dönteni a tudatos utazónak, hova utazzon Európában.)
A 20 legjobb levegőjű város Európában
Az említett 372 város teljes listája megtalálható az említett jelentésben. Mi először azokat emeljük ki, ahol a legtisztább a helyzet. Az EEA 0–5 közötti értéket tekint jónak, az 5–10 sávba tartozó városokat pedig elfogadhatónak. A 10 és 15 közötti szám közepesnek minősített állapotra utal. 15-ös értéktől rossz, 25-től pedig nagyon rossz a helyzet. Ahogy nő a finompor mennyisége, úgy nő a légszennyezés miatt bekövetkező halálozás kockázata is.
| Város | Ország | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|---|
| 1. | Uppsala | Svédország | 3,5 |
| 2. | Umeå | Svédország | 3,6 |
| 3. | Faro | Portugália | 3,6 |
| 4. | Reykjavík | Izland | 3,9 |
| 5. | Oulu | Finnország | 4,0 |
| 6. | Tampere | Finnország | 4,0 |
| 7. | Norrköping | Svédország | 4,1 |
| 8. | Funchal | Portugália | 4,4 |
| 9. | Tallinn | Észtország | 4,4 |
| 10. | Narva | Észtország | 4,6 |
| 11. | Stockholm | Svédország | 4,6 |
| 12. | Helsinki | Finnország | 4,9 |
| 13. | Bergen | Norvégia | 5,0 |
| 14. | Saint Denis | Franciaország | 5,1 |
| 15. | Cork | Írország | 5,2 |
| 16. | Trondheim | Norvégia | 5,2 |
| 17. | Tartu | Észtország | 5,7 |
| 18. | Heerlen | Hollandia | 6,1 |
| 19. | Göteborg | Svédország | 6,1 |
| 20. | Bayonne | Franciaország | 6,1 |
A 20 légszennyezettség szempontjából legrosszabb város Európában
És most következzen a lista vége, azaz azon európai városok listája, ahol nagyon durva szintű a légszennyezettség. Ezekben nem valami egészséges élni.
| Város | Ország | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|---|
| 353. | Krakkó | Lengyelország | 19,5 |
| 354. | Milánó | Olaszország | 19,7 |
| 355. | Gliwice | Lengyelország | 19,8 |
| 356. | Lomza | Lengyelország | 20,0 |
| 357. | Sztara Zagora | Bulgária | 20,1 |
| 358. | Piotrków Trybunalski | Lengyelország | 20,6 |
| 359. | Treviso | Olaszország | 20,7 |
| 360. | Brescia | Olaszország | 20,7 |
| 361. | Bergamo | Olaszország | 20,9 |
| 362. | Torino | Olaszország | 21,0 |
| 363. | Zory | Lengyelország | 21,8 |
| 364. | Czestochowa | Lengyelország | 21,9 |
| 365. | Ioánnina | Görögország | 21,9 |
| 366. | Piacenza | Olaszország | 22,2 |
| 367. | Venezia | Olaszország | 22,6 |
| 368. | Padova | Olaszország | 22,7 |
| 369. | Vicenza | Olaszország | 23,0 |
| 370. | Cremona | Olaszország | 23,3 |
| 371. | Nowy Sacz | Lengyelország | 24,0 |
| 372. | Slavonski Brod (Bród) | Horvátország | 26,5 |
Magyar városok állapota
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentésében öt magyarországi város adatai szerepelnek. Sajnos egyik sem áll túl jó helyen a légszennyezettségi listán.
| Város | Ország | Finompor mennyisége (µg/m3) | |
|---|---|---|---|
| 242. | Budapest | Magyarország | 11,7 |
| 246. | Pécs | Magyarország | 11,9 |
| 254. | Veszprém | Magyarország | 12,1 |
| 274. | Szeged | Magyarország | 13,2 |
| 295. | Gyõr | Magyarország | 14,4 |
Az európai zöld megállapodás részét képező szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célja, hogy 2030-ra a 2005-ös szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkenjen a finomrészecskék okozta korai halálesetek száma, 2050-re pedig azt a hosszú távú célt tűzi ki, hogy ne legyenek jelentős egészségügyi hatások. Az év elején az európai uniós intézmények megállapodásra jutottak a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek aktualizálására irányuló javaslatról, azzal a céllal, hogy az uniós levegőminőségi előírásokat jobban hozzáigazítsák a WHO által meghatározott irányadó szintekhez, és elősegítsék a szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv célkitűzéseinek megvalósítását.
Magyarország légszennyezettségi térképe (mindig friss)
A Sensor.Community egy közreműködők által irányított globális hálózat, amely önkéntes tagjai által üzemeltetett érzékelők alapján szabad hozzáférésű környezeti adatokat tesz közzé. A nonprofit platform célja, hogy segítse az embereket a természetes környezet aktuális állapotának megismerésében. Az alább beágyazott, mindig aktualizált adatokat mutató térképükről leolvasható, hogy Magyarország területén hol van tiszta levegő, hol milyen a szálló por – 2,5 mikrométernél kisebb részecskék – jelenléte alapján számított légszennyezettség.
A térkép számítógépen egérrel, mobil képernyőjén pedig ujjal nagyítható, mozgatható.
Érdemes tudni, hogy a hazai nagyvárosokban a részecskeszennyezés fő forrásai a lakossági fűtés és a közlekedés, és persze itt-ott az ipari szennyezés sem mellékes.
Betegségek sora: mennyire és hogyan káros a rossz levegő?
A légszennyezés egészségre gyakorolt hatása sokféle lehet, és függ a szennyező anyag típusától, koncentrációjától, az expozíció időtartamától, valamint az egyén életkorától, egészségi állapotától és genetikai hajlamától.
Bizonyos populációk különösen érzékenyek a légszennyezés hatásaira. A terhes nők és a magzatok is fokozottan érzékenyek a légszennyezésre. Kutatások kimutatták, hogy a légszennyezettségnek való kitettség növeli a koraszülés, a születési rendellenességek és az alacsony születési súly kockázatát. A fejlődésben lévő szervezetük és légzőrendszerük miatt a gyermekek különösen sebezhetőek a légszennyezéssel szemben. Emellett a gyerekek általában több időt töltenek a szabadban, ahol nagyobb a valószínűsége, hogy szennyezett levegőt lélegeznek be.
Az idősebb felnőttek szervezete már meglévő betegségekkel, például szív- és érrendszeri betegségekkel és krónikus légzőszervi problémákkal terhelt, ezért érzékenyebbek a légszennyezés káros hatásaira.
Az asztmás, COPD-s, cukorbeteg vagy szívbeteg emberek is különösen érzékenyek lehetnek a légszennyezés hatásaira. Náluk nagyobb eséllyel alakulnak ki súlyos egészségügyi következmények, például akut légzési nehézségek, szívrohamok vagy stroke.
Légzőszervi betegségek, gyengülő tüdő
A légszennyezés legnyilvánvalóbb hatásai a légzőrendszert érintik. A finomrészecskék és a nitrogén-dioxid (NO2) belélegzése irritálhatja a légutakat, gyulladást okozhat, és súlyosbíthatja a meglévő légzőszervi betegségeket, mint például az asztmát, a krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD) és a bronchitist. Kutatások kimutatták, hogy a magas légszennyezettségi szintű területeken élő gyermekeknél nagyobb a valószínűsége az asztma kialakulásának, és a már meglévő tünetek is súlyosabbak lehetnek.
A hosszú távú légszennyezésnek való kitettség csökkentheti a tüdőfunkciót, különösen gyermekek és idősek esetében. Gyermekeknél, akik fejlődésben lévő szervezettel rendelkeznek, a légszennyezés korlátozhatja a tüdő növekedését és fejlődését, ami hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Idősebbeknél a már meglévő tüdőbetegségek súlyosbodhatnak, és a légzőszervi funkciók további romlása következhet be.
Szív- és érrendszeri betegségek
A légszennyezés nemcsak a tüdőt, hanem a szívet és az érrendszert is érinti. A finom részecskék belélegzése szisztémás gyulladást okozhat, amely növeli a véralvadási hajlamot, és hozzájárul a szívbetegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. Ezenkívül a légszennyezés emelheti a vérnyomást, és hosszú távon hozzájárulhat az érelmeszesedés (ateroszklerózis) kialakulásához.
Rák kockázatának növekedése
A légszennyezés számos szennyező anyaga, köztük a finom részecskék és a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH), rákkeltő hatásúak. A finom részecskék belélegzése, különösen hosszú távon, növelheti a tüdőrák kockázatát. Ezenkívül egyes tanulmányok összefüggést mutattak ki a légszennyezés és más rákos megbetegedések, például a hólyagrák kialakulása között.
Idegrendszeri hatások
Az utóbbi évek kutatásai arra is rámutattak, hogy a légszennyezés károsíthatja az idegrendszert. A finom részecskék bejuthatnak az agyba, és hozzájárulhatnak a neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór és a Parkinson-kór kialakulásához. Az iskolások körében végzett kutatások kimutatták, hogy a magas légszennyezettségű területeken élő gyerekeknél alacsonyabbak az iskolai teljesítmények, ami a légszennyezés agyi hatásainak tudható be.
Endokrin rendszerre gyakorolt hatások
Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a légszennyezés endokrin zavarokat is okozhat. Egyes vegyületek, mint például a dioxinok és a PCB-k, hormonális hatásokat fejthetnek ki, amelyek befolyásolhatják az anyagcserét, a reproduktív rendszert és a fejlődést.
Meggyőző adatok: halálosabb a légszennyezés, mint korábban gondolták
Az utóbbi évek finomszemcsés légszennyezéssel kapcsolatos egyik legfontosabb vizsgálatát egy nemzetközi kutatócsoport végezte el, akik 41 olyan követéses vizsgálatot elemeztek, amelyek a finomszemcsés anyagok (PM2.5) okozta halálozást tanulmányozták, és arra jutottak, hogy a levegőben szálló finompor világszerte egyharmaddal több halálesetet okoz, mint amennyit az eddigi becslések alapján feltételeztek.
A kanadai egészségügyi hatóság (Health Canada) munkatársa, Mieczyslaw Szyszkowicz vezetésével a kutatók megvizsgálták a világ 16 régiójában mért finomporértékek és az alsó légutak (légcső és tüdő) nem fertőző megbetegedései következtében ott bekövetkező halálozás arányai közti összefüggést. A finompor okozta halálozás kockázatát is megállapították 41 úgynevezett kohorszvizsgálat során. (A kohorszvizsgálat azt méri időbeli utánkövetéssel, hogy a populáció egy feltételezett kockázati tényezőnek kitett csoportjában hányan betegszenek meg az adott időszakban.)
Számításaik szerint az adatgyűjtés évében, azaz 2015-ben világszerte 8,9 millió halálesetet okozott a finompor. Ez 30 százalékkal több, mint az arra az évre a hagyományos becslési módszerek által meghatározott 6,9 millió haláleset.
Hans Concin, a PNAS folyóiratban publikált tanulmány társszerzője kiemelte, hogy korábbi, az Európai Unióban végzett kutatásban már bizonyították, hogy már az európai határérték alatti finompor-koncentráció is növeli a halálozás kockázatát.
Egészségvédelem nagyban és kicsiben, odakint és otthon
Az egyéni és közösségi szintű intézkedések fontosak a légszennyezés csökkentése és az egészség védelme érdekében.
- Politikai és szabályozási intézkedések: A kormányoknak szigorúbb szabályozásokat kell bevezetniük a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése érdekében, például az ipari kibocsátásokra, a közlekedési kibocsátásokra és a fosszilis tüzelőanyagok használatára vonatkozóan.
- Zöld területek növelése: A zöld területek, például parkok és fák ültetése segíthet a légszennyező anyagok szűrésében és csökkentésében.
- Fenntartható közlekedés előmozdítása: A tömegközlekedés, a kerékpározás és a gyaloglás népszerűsítése, valamint az elektromos járművek használatának ösztönzése csökkentheti a közlekedésből származó légszennyezést.
- Egyéni védekezés: Az érzékeny csoportoknak érdemes figyelemmel kísérniük a légszennyezettségi adatokat, és kerülniük a szabadban végzett tevékenységeket magas szennyezettségi szintek esetén. Légtisztító berendezések használata otthon vagy munkahelyen szintén hasznos lehet.