A legtermékenyebb magyar író, sőt a világ legtöbb könyves írója volt: 2024. november 8-án ünnepelte a 80. születésnapját és a – világrekordot jelentő – 800. könyvének megjelenését. A nem sokkal később, 2024. november 14-én meghalt Nemere István legjobb könyveit így aztán nem is olyan egyszerű kiválasztani. Segítségünkre van a Moly és az ottani népítélet: a könyves közösségi oldalon böngésztük végig a népszerű magyar író munkásságát.
Nemere István könyvei közül a többszerzős kötetekben megjelent jellemzően novellákat, valamint a 100 oldalnál rövidebb műveket ebben az összeállításban nem vettük figyelembe. Lévén az író életműve igen gazdag, így Nemere István legjobb könyveinek toplistáján egyben kezeljük a sorozatok tagjait, hogy jusson hely megannyi más témában írt művének is. Sorozatok esetén a legjobbnak ítélt rész értékelése alapján került az adott regényfolyam helyére a rangsorban.
A Moly nem minden könyv esetében jelez ki százalékos értékelést, ha egy-egy kötetet még nem véleményeztek elegen, akkor ez hiányzik. Amikor ilyenbe futottunk, akkor megnéztük, hogy az adott mű szerepel-e Nemere István legolvasottabb könyvei között. Sorozatok esetében további feltétel volt, hogy legalább a széria egyik kötetének legyen pontos, százalékban kijelzett értékelése. Ezek alapján döntöttünk arról, bekerül-e egy-egy ilyen, százalékos értékeléssel nem bíró kötet vagy sorozat összeállításunkban Nemere István legjobb könyvei közé.
Tartalom
Nemere István legjobb könyvei
1. Nemere István: Zsigmond-trilógia
A történelmi regénytrilógia messze kimagaslik az író életművéből: ha a Molyon megnézzük Nemere István legjobb könyveit, önálló művei között az első három helyen ennek a trilógiának a kötetei állnak. Történet szerinti sorrendben a Leszek, mint űzött vad (94%), a Lángok martaléka (95%) és a Tűzön-vízen át (97%). A Zsigmond-trilógia az 1380-as, 1390-es években játszódik. Nagy Lajos király már meghalt, kicsi lánya, Mária a Magyar Királyság névleges uralkodója, helyette anyja, Bosnyák Erzsébet vezeti az országot – egyenesen a csőd és pusztulás felé. Négy párt, négy főnemesi liga vetélkedik egymással. Önjelölt királyok bukkannak fel és buknak el: a fiatal Luxemburgi Zsigmond, a már nem fiatal, esküszegő nápolyi Károly, sőt maga Erzsébet, de talán még Garai is örömmel látná a trónon – önmagát…
A történet főhőse Zádor fia Zádor, aki egy furcsa fogadás révén lett jobbágy fiából írni-olvasni tudó, latinul is beszélő fiatalember. Néhány fontos eseményben szinte főszerepet játszik, ennek megfelelően egyre magasabb körökben mozog. Így jut el ő és a történet is Luxemburgi Zsigmond királyságához, melyből egy fordulatos regényfolyam alakul.
A szerző a valós történelmi tényekhez ragaszkodva beszéli el hősei sorsát, felhasználva az elérhető krónikákat, korabeli leveleket, elemzéseket, történészi munkákat. Fordulatokban gazdag, olvasmányos regénye élethű és hiteles képet fest a XIV. század végi Magyar Királyság történetéről és állapotairól.
2. Samira ar-Rashid: Szédítő ragyogás
Mit keres ez Nemere István legjobb könyveinek listáján? – merül fel a kérdés abban, aki nem tudja, hogy az író szívesen publikál álnéven, melyek közül az egyik éppen a Samira ar-Rashid. (Összes álneve itt.) Erről a művéről pontos számként nem közöl értékelést a Moly – vélhetően azért, mert még túl kevés százalékos értékelés érkezett –, de a rangsorban elfoglalt helye és a csillagozások alapján nagyjából 95%-osra becsüljük.
A Szédítő ragyogás egyszerre romantikus regény, helyenként erotikus történet, egyben feszült krimi. Az egykor arab férjétől elszökött és évtizedek óta Európában élő asszony és a lányának története ez, akik huszonkét év nyugalom után szembesülnek azzal, hogy a távoli Arábiában élő férj elől többé nem bujkálhatnak. Hiszen megtudta, milyen néven, hol élnek, és emberrablókat küldött értük. A könyv olvasója két szerelmi történetet követhet nyomon. Míg a fiatal lánynak van egy fiúja, az anyának senkije sincs ezen a földrészen. Egészen addig, míg a fordulatos, filmszerűen pergő események során nem bukkan fel egy férfi, akinek megtetszik a csupán emlékeiben arab, valójában nagyon is európai asszony.
Nemere István könyvei között ez a mű a szerelem és az önfeláldozás regénye. Izgalmas történetében emberi sorsok fonódnak össze – talán szétválaszthatatlanul?
3. Nemere István: Zádor-trilógia
A Zsigmond-trilógia könyveiben megismert Zádor fia Zádor kalandjai egy új sorozatban folytatódnak. Hősünk, aki Luxemburgi Zsigmondot szolgálja az 1390-es években, most már mint gróf kerül elénk, kit őfelsége minduntalan nagyon különleges feladatokkal bíz meg. A trilógia Királyi páncélban (92%), Vér és korom (90%) és A fogoly király (93%) című könyveiben hősünk mindent megtesz azért, hogy a Magyar Királyságot tovább vezethesse az erőskezű uralkodó. Hogy az ünneplő tömeg a tereken ismét kiálthassa: Vivat Sigismundus Rex! Éljen Zsigmond király! – akkor is, ha Zádor maga ezért nagy árat fizet.
4. Nemere István: Csák Máté
A történelmi regény nemcsak Nemere István kedvelt műfaja, láthatóan az olvasói is odavannak érte, amikor az író ilyet tesz le az asztalra. Bizonyíték erre, hogy a sorban következő kötet a Csák Máté. Akinek neve mellé a „kiskirály” fogalmat társítja vélhetően mindenki, aki valamennyire odafigyelt történelemórákon.
Az Árpád-ház uralkodásának utolsó évtizedeiben megerősödő főúri családok az első magyar uralkodódinasztia kihalása (1301) után, kihasználva a királyjelöltek közötti trónharcot, még nagyobb hatalomra tettek szert. Nem véletlenül nevezzük ezt az időszakot a kiskirályok korának. Az egyik legnagyobb hatalmú oligarcha, Csák Máté, mint azt a régi iratokból és krónikákból tudjuk, az ország egyik leggátlástalanabb és leggonoszabb embere volt, aki évtizedeken át sikerrel szállt szembe magyar és külországbeli királyokkal, az egyházzal és saját népével is. Az általa uralt területeken királyként viselkedett, adókat szedett, pénzt veretett, sőt önálló külpolitikát is folytatott, háborúba keveredve például Luxemburgi János cseh királlyal is.
Nem ismert könyörületet, és gátlástalanul gyarapította birtokait. Még az egyház és a pápa, valamint az egyre több főúri család által támogatott, mind nagyobb hatalommal rendelkező első Anjou-királyunk, Károly Róbert sem tudta legyőzni a felvidéki oligarchát. A Nemere István legjobb könyvei közé sorolt regény bemutatja a nagyhatalmú főurak és Károly Róbert közötti küzdelmet. De ugyanilyen lényeges az a cselekményszál is, amely azoknak a bosszújáról szól, akiket esztendőkkel korábban a kegyetlen trencséni nagyúr megalázott, kifosztott és földönfutóvá tett.
Mert mindig voltak és vannak, akik nem felejtenek, s a bosszú beteljesítésére sokáig képesek várni…
5. Nemere István: A fantasztikus nagynéni-sorozat
A fantasztikus nagynéni (90%), A várúr fia (91%), A titokzatos padlás (86%) és Merénylet a Balatonon (84%). Az 1980-ban indult sorozat kötetei méltán szerepelnek Nemere István legjobb könyvei között, hiszen akkora irántuk az olvasói igény, hogy a nyitókötet már hét utánnyomást élt meg, legutóbb 2023-ban adták ki.
A történet szerint talán nincs is olyan diák, akiben fel ne merült volna a vakáció első napjaiban: „Hej, nem sikerül, amit a szünidőre terveztem! Ez a nyár bizony már az ördögé!” Így kesereg ennek az érdekes regénynek a két főhőse is. Külföldi kalandozás helyett otthon maradással sújtja őket a szülői szigor, sőt a dolgot még egy nagynéni is súlyosbítani fogja… Aztán mintha csoda történne! Megérkezik a nagynéni, aki küllemében is, jellemében is egyaránt „fantasztikus”, és ezzel megkezdődik ifjú barátainknak, Csabának és Hubának nem mindennapi vakációja.
[Ha Nemere István könyvein túl is érdekelnek a kisebbeknek szóló írások, van még bőven mit olvasni. Ezek a legjobb gyerekkönyvek 2024-ben.]
6. Nemere István: Áté papnői-sorozat
Áté papnői minden férfit megtanítanak rettegni. Ezzel az erős mondattal indul az Áté papnői című, négyrészes sorozat első kötetének fülszövege. A hangulat megteremtéséhez már a fülszövegig sem kell forgatni a könyvet, elég végignézni a sorozat köteteinek címein: Naponta fogsz meghalni (88%), Engem nem lehet elhagyni, Véredben szunnyad a hóhér; ezekhez képest a negyedik rész címe (Ha minden kötél szakad) már-már bocsánatkérőnek tűnik. Pusztító szenvedélyek, gyönyörű nők, tönkretett és megalázott férfiak.
A legolvasottabb magyar író, Nemere István könyvei sorát gyarapító bűnügyi regényfolyamban a hazai vadkapitalizmus okos és erős asszonyai próbálják a maguk hasznára fordítani a begyepesedett házassági morált, a minden intézményt elborító korrupciót, hogy megtorolják a férfiak örök hűtlenségét és megszerezzék az igazi szabadságot jelentő vagyont.
7. Nemere István: Horthy-sorozat
Nemere István Horthy Miklós életét feldolgozó regénytrilógiájának első kötetében születésétől az I. világháború kitöréséig követi nyomon Magyarország későbbi kormányzójának életútját. A tenger fia (79%) című első részt A kormányzó követi, melyben az otrantói tengeri ütközet után a súlyos sebesüléséből felépülő Horthy Miklóst a Ferenc Józsefet az osztrák császári és magyar királyi trónon követő I. (IV.) Károly császár előbb ellentengernaggyá, majd altengernaggyá és az Osztrák–Magyar Monarchia flottájának parancsnokává lépteti elő. A harmadik rész pedig a Viharban címet viseli. 1920 tavaszán Horthyt megválasztották Magyarország kormányzójának és ezen a poszton csaknem huszonöt évig kitartott. Horthy Miklós életének nagy ívét 1957-ben fejezte be. Az olvasó a harmadik könyvből megtudja, hogyan élt és halt a magyar történelem egyik legellentmondásosabb alakja.
Nemere István trilógiájában Horthy Miklós és közvetlen környezete sorsán túl nem mulasztja el bemutatni a korszak hétköznapi embereinek sorsát, gondolkodásmódját sem. Életrajzi regénye kiváló korkép a két világháború közötti Magyarországról és Európáról.
8. Nemere István: Ítélőmester
A kisvárosban sorozatgyilkos teszi el láb alól a tisztesnek tűnő polgárokat. Maga állítja össze a vádiratot, fogalmazza meg az ítéletet, amit saját kezűleg végre is hajt, és kihirdet. Egyetlen áldozata sem ártatlan, sőt nagyon is sok szárad a lelkükön. A magát Ítélőmesternek nevező tettes sokak szemében népszerű lesz, afféle mai népmesei hős, hiszen ha a törvény nem bünteti meg a gonoszokat, akkor megteszi helyettük az Ítélőmester. Tábora lesz, rajongói támadnak, de amikor a már a törvény emberei is bekerülnek az áldozatai közé, a közhangulat megoszlik. Országos üggyé dagad a dolog, az Ítélőmester pedig az igazságosztó szerepében tetszeleg. Lassan kiderül, hogy nincs is egyedül valakik állnak mögötte, akik talán nem is akárkik az országban, sőt az Unióban.
Nemere István könyvei közül több sem szokványos. Ám ennél kerek perec ki is van mondva: az Ítélőmester című könyv alcíme (Szokatlan bűnügyi regény) arra utal, hogy ez bizony nem úgy végződik, ahogyan elvárnánk egy krimitől. Megtudjuk ugyan ki a gyilkos, de jobb, ha ezt a titkot csak az Ítélőmester olvasói ismerik meg…
9. Nemere István: Én, Rákosi Mátyás
Rákosi Mátyás életrajzi regényével a szerző a magyar történelem talán legsötétebb fejezetét írta meg. Szégyenfoltja lett az országnak, lejáratója az amúgy sem igazán hiteles kommunista mozgalomnak. Ő volt a „magyar Sztálin”, aki aztán életét tizenöt éves száműzetés után Magyarországtól több ezer kilométerre fejezte be.
Tanulságos, hogyan lett a szorgalmas és okos, kétségtelenül jobb sorsra érdemes fiatalemberből, aki eleinte hitt a szabadságban és az emberiség fejlődésében, olyan hatalmi tényező, aki éppen ezt a fejlődést gátolta minden erővel. Ő, aki egykor rokonszenves tehetségével tűnt fel, hogyan lett elnyomó eszmék rabja, majd azok katonája? Aki azt hitte, előbb ő szenved a népéért, amelyet majd felemel, ha erre nyílik lehetősége, ám amikor eljött ennek az ideje, rémületes terrort vezetett be saját népe ellen.
Politikai túlhatalom, elcsalt választások, az ellenfelek bedarálása, egész társadalmi osztályok felszámolása, likvidálása, majd egykori elvtársai fizikai megsemmisítése, kínzókamrák, besúgóhálózat, fegyveres erőszak, koncepciós perek – és mindez a „felszabadító” szovjet hatalom tevékeny segítségével zajlott annyi éven át. A könyv olvasója minderről pontos leírásokat kap, és arról is, hogyan reagált az ország népe a borzalmas időkben.
De megismerjük a diktátor magánéletét, emberi (?) kapcsolatait, két vagy több arcát. A sok nyelven beszélő és író, a közvetlen érintkezésben elragadó ember bármikor félelmetes, pusztító vadállattá tudott változni, hogy aztán ismét visszatérjen megnyerő modorához.
A Nemere István legjobb könyvei közé sorolt, Én, Rákosi Mátyás című kötet eloszlat sok félreértést vele kapcsolatban, a szerző idéz beszédeiből és leveleiből, legfőképpen pedig végre megvilágítja életének utolsó, szovjet száműzetésben eltöltött szakaszát. Akinek egykor mindene megvolt, az élete végén nyomorgott – felfoghatjuk ezt egyfajta társadalmi igazságszolgáltatásnak is.
10. Melissa Moretti: Néma szerelem
Így, a lista végére talán már nem meglepő, mit keres Melissa Moretti Néma szerelem című regénye Nemere István könyvei között. Ez is az író egyik, romantikus vonalon használt álneve.
Thomas, a fiatal európai erdőmérnök Indiába szegődik, ahol egy gazdag öreg hölgy birtokán kell erdőt telepítenie. A férfi nem egykönnyen illeszkedik bele a kisvárosi létbe, ismerkedik a helyi viszonyokkal, szokásokkal és hölgyekkel is. Ám hamarosan találkozik Rewával, a néma festőnővel, akinek révén egy másik világ tárul fel előtte. A kedvesé, aki nem tud beszélni, ám érzelmeit sok egyéb más módon képes kifejezni.
Érdekes pillanatok Nemere István fordulatos életéből
Nemere István weboldalán ír magáról, ahogy ő fogalmaz, egy „szokatlan önéletrajz” formájában. Néhány olyan részletet idézünk belőle, amely kedvet hozhat nemcsak a teljes önéletrajz elolvasásához, hanem Nemere István könyvei és életműve megismeréséhez is.
Nemere István, a kis renitens
Én remekül éltem falun, azóta is ezt szeretem. Ám egyszer csak óvodába küldtek, de a nyájszellem már akkor sem volt nekem kedves, így a harmadik napon egyedül hazamentem az intézményből és közöltem szüleimmel, hogy én pedig nem fogok óvodába járni. Elfogadták a döntésemet. Lehet, ilyen tekintélyem volt már? Vagy csak kitartó makacsságom hatotta meg őket? Mindenesetre így lett, nem is mentem el többet. Sajnos később ugyanezt nem tudtam elérni az iskolával (pedig megpróbáltam, nem is egyszer!).
Mi szeretett volna lenni Nemere István, ha felnő?
Hétévesen kezdtem iskolába járni, majdnem tizenkilenc voltam, mire befejeztem. Az akkor még a veszprémi Várban terpeszkedő Lovassy László gimnázium negyedik osztályában félévkor három tárgyból (fizika, matematika, orosz) buktam. Év végére kettőt kijavítottam, így csak a matematika maradt (ősi) ellenségem. Ha magatartásból bukni lehetne, elsőként repülök. Rossz magaviseletem miatt az iskola továbbtanulásra nem javasolt – pedig akkor még filmrendezõ szerettem volna lenni. Ma már nem szeretnék.
300 embert boncolt fel sajátkezűleg
Lényegében 1963 nyarától kezdve dolgozom. Meg azelőtt is minden nyári szünetben azt tettem. Voltam gépgyári segédmunkás, dolgoztam erdészetben, voltam balatoni mentõcsónakos és megfordultam könyvesboltban eladóként. Voltam katona Budapesten és földmérő az állami térképészeti hivatalban. Körmöltem kataszteri iratokat, lovas kocsin jártam a Balaton-felvidéket, hogy térképeket rajzoljak. Dolgoztam egy nagy kórház proszektúráján mint boncsegéd (vagy háromszáz embert boncoltam fel saját kezűleg, és mondhatom, sokat tanultam ott!). Egy nyáron át statisztaként dolgoztam a Hunnia filmgyárban.
Akit majdnem elütött a pápa
Krakkóban egy másik lengyel barátomnál laktam, és egy este az utcán majdnem elgázolt egy fekete Volga, amelyet a bennszülöttek szerint egy Wojtyla nevű főpap vezetett. Az illető később a Vatikánban tűnt fel, ahol szintén megfordultam, de akkor már nem akart elütni.
Hogy mondják azt eszperantóul, hogy igen?
A következő két évben, néhány sikertelen továbbtanulási kísérlet közben eldőlt, hogy feleségül veszem a lengyel hölgyet és kiköltözöm Lengyelországba. Az esküvőre egy katolikus templomban, eszperantó nyelvű szertartás keretében, 1966-ban került sor. Még kellett futni néhány kört a hivatalok ellenállását legyőzendő, míg végre megkaptam a kiutazásra és letelepedésre jogosító különleges útlevelet. Vasárnap érkeztem, szerdán reggel mehettem dolgozni – úgy, hogy lengyelül mindösszesen talán ha ötven szót tudtam. Egy Széchényi-könyvtár méretû nagy intézményben, a toruni Kopernikusz Egyetem Fõkönyvtárában kaptam munkát, és a következő öt és fél évet ott töltöttem.
Az első könyv
1974-ben, harmincéves koromban jelent meg az első könyvem, egy magyar krimi, amit 1977-ben követett a második, aztán 1979-ben a harmadik és negyedik… 1981 óta nem volt év, amikor ne jelentek volna meg Nemere-könyvek, és minden évben több. Kezdetben csak saját néven publikáltam. Ifjúsági regényeket, krimiket, politikai kalandregényeket és főleg tudományos-fantasztikus műveket írtam. Talán ennek „köszönhetõ”, hogy a legtöbben mindmáig mint sci-fi írót ismernek és tartanak számon. Holott már húsz éve írok társadalmi-lélektani regényeket is, manapság is számos hasonló jelenik meg tőlem. Akkoriban kezdődött nagy kalandom a tudomány határterületeivel, a rejtélyes jelenségekkel és emberi képességekkel. Erről szóló könyveim nagy port vertek fel és ezek tették ismertté a nevemet.
Mind az öt földrészen
Megesett már, hogy dél-koreai folyóirat címlapjáról mosolyogtam az olvasókra, vagy hogy Teheránban perzsa nyelven adták ki egyik regényemet (ezt jobbról balra kellene olvasni, de ez nekem nem megy…). Megjelentem Amerikában és Ázsiában többfelé. Könyveimet mind az öt földrészen olvassák (de még messze nem annyian, ahány olvasóra vágyom).
Mit gondol a politikáról és a politikusokról?
Szeretem kipróbálni magamat más bõrében is – tudok-e ugyanolyan színvonalon írni, mint X. vagy Y., vagy éppenséggel egy nő, esetleg egy külföldi szerző…? Éveken át vezettem egy kábeltévében interjú-mûsort – az ország összes közismert politikusával folytattam beszélgetéseket. Ezek általában csak növelték ellenérzésemet a politika és a politikusok iránt.
Megmutatja, mire vagy képes és mire nem
Tizenöt év az erdő közepén nagyon sokat lendített írói munkámon; abban a környezetben született a legtöbb könyvem. A tanyasi létezés eltér minden másféle életmódtól; az ember gyakorlatilag folyton a természetben él, a természettel együtt, és a civilizációval való kapcsolata nagyon átértékelődik. Ott a mindennapok része lett a favágás, a napi öt kilométeres séták, az erdei környezet élvezete. Az is, hogy a vadon élő állatok szinte személyes, közeli ismerősök lettek. A legközelebbi falutól kilométerekre, a néhány szomszéd tanyától sok száz méterre lévő magányos erdei létezés önfegyelemre szoktat. Itt előre kell gondolkozni, készleteket felhalmozni. A tanya szembesít önmagaddal és az igazi éneddel. Megmutatja, mire vagy képes és mire nem.
